Nagy Márton: az Európai Unió folyamatosan veszít versenyképességéből

A 2030-ig tartó időszakban a cél a versenyképesség fokozása, melynek három kulcseleme van: a kettős – zöld- és digitális – átállás sikeres megvalósítása, a nyitás nyugati és keleti piacok irányában egyaránt, valamint a bürokratikus terhek folyamatos csökkentése – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az (EU) Versenyképességi Tanácsának formális ülésén Brüsszelben.

– emelte ki a tárcavezető.

Ez a folyamat az elmúlt években tovább gyorsult az elszabaduló energiaárak, a válsághelyzetek gazdasági és kereskedelmi következményei, valamint az USA és Kína protekcionista intézkedései miatt. Hozzátette, a túlszabályozás kockázata is magas az unióban.

A hosszú távú kihívásokra megfelelő válaszokat kell találni annak érdekében, hogy érdemben csökkenjen az EU és globális versenytársai közötti növekedési és innovációs szakadék. A bizottság kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó rendelettervezete kötelező, legfeljebb 30 napos fizetési határidőt írna elő a vállalkozások közötti kereskedelmi ügyletekre vonatkozóan. Magyar kérdőíves felmérés alapján a válaszadó hazai vállalkozások negyede jelezte, hogy számukra nehézséget okozna a 30 napos fizetési határidő bevezetése, több vállalkozás is attól tart, hogy ez a lépés az EU-n kívüli beszállítókat hozza előnyösebb helyzetbe.

A miniszter hangsúlyozta: a magyar álláspont szerint a hatályos irányelv módosítása és megreformálása kedvezőbb lenne a vállalkozások számára, mint a bizottság új javaslata. Olyan jogszabályi keretek kialakítására van szükség, amelyek nem korlátozzák a vállalkozások gazdasági és kereskedelmi tevékenységét, és nem jelentenek adminisztratív többletterhet.

A magyar álláspont szerint a vállalatok sikerét a képzett munkaerő mellett az energia, a logisztika és a technológia minősége is befolyásolja, akár a nemzetközi versenyképesség a cél, akár csak a változó körülmények közötti talpon maradás. A megfizethető energiaárak kulcsfontosságúak az uniós ipar versenyképességének visszaszerzéséhez, melyhez a magyar álláspont szerint a különböző megújuló energiaforrások és az atomenergia együttese szükséges. A miniszter a 2030-ra vonatkozó európai turisztikai menetrenddel kapcsolatban kiemelte, hogy a magyar turizmus legfontosabb feladata a szektor minél magasabb fokú digitalizációja.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozásával – Európában elsők között – mérhetővé vált a magyar turizmus teljesítménye, ezzel párhuzamosan zajlik az ágazati stratégia átalakítása a fenntarthatóság és a zöldátállás szempontjait előtérbe helyezve.