Bár a januári számok a teljes élelmiszeriparban már némi bővülésről tanúskodtak, az édesiparra ez sajnos nem jellemző – mondta Sánta Sándor. A Magyar Édességgyártók Szövetsége elnöke szerint a teljes édességpiac értékben jelentősen nőtt, amit az okozott, átlagban 23 százalékkal. A polci áron számolt forgalom így 380 milliárd forint volt tavaly. Leginkább a cukor és a kakaó ára befolyásolja a gyártók költségeit, így végső soron a polci árakat is. Jelenleg a cukor árára a hullámzás a jellemző, a kakaó viszont egyértelműen egy intenzív áremelkedési pályán indult el, és szerinte a kakaódrágulás tovább fog folytatódni. Talán a kekszes termékeknél állhat meg az áremelkedés a liszt árának mérséklődése miatt, de a többi kategóriában erre nincs esély – fogalmazott.
Nehezíti a helyzetet, hogy a kakaópiacon nemcsak ár-, hanem szállítási problémák is vannak, és sok helyen a termelés biztonsága is veszélybe kerülhet. Mennyiségben mérve főként a jégrém, a kekszes, illetve táblás csoki foglalja el a legnagyobb súlyt a vásárlókosarában – de ezeknél is csökkent a fogyasztás. A visszaesés éves szinten átlagosan 5-8 százalékos volt tavaly. A legnagyobb piaci részt a szeletes termékek árucsoportja vesztette, a fogyasztók ugyanis egyre inkább nézik a kilogrammra vetített árakat, amelyek ezeknél a termékeknél már átléptek egy olyan pszichikai szintet, ami visszavetette a keresletüket. Arra az elmúlt 10-15 évben nem fordult elő, hogy minden kategória fogyasztása csökkenjen.
Ez a fogyasztáscsökkenés már tavaly húsvétkor is tapasztalható volt, a csipszeknél 14, a jégkrémeknél 15, desszerteknél 16 százalékos volt a csökkenés, de húsvéti nyuszikból és tojásokból is 6 százalékkal kevesebb fogyott. Idén sem sejtet jót, hogy
a tavalyi árszinthez képest mintegy 15 százalékkal magasabbak az árak, amiben az elmúlt időszak kakaó-áremelkedése nincs is benne, hiszen csak az elmúlt másfél hónapban volt egy több mint 200 százalékos tőzsdei áremelkedés.
Tavaly a húsvéti időszakban ezer tonna üreges csokoládéfigura fogyott, aminek a becsült forgalma 10 milliárd forint volt.
Ennek a forgalomcsökkenésnek az oka az is, hogy az ársokk nemcsak az édesipart, hanem a teljes élelmiszeripart érintette, így a fogyasztóknak is szorosabb beosztással kellett élniük.
Az élelmiszerek drágulása húzta a tavalyi inflációtA fogyasztói árak emelkedése fokozatosan lassult tavaly Magyarországon, és ahogyan a magas inflációhoz, úgy annak csökkenéséhez is jelentősen hozzájárult az élelmiszerek fogyasztói árának változása. |
A gyártók most naponta nézik a kakaó árát, ami most egy gyorsan emelkedő pályán van, mert a globális kínálat közel 60 százalékát Ghána és Elefántcsontpart közel 40 százalékkal alacsonyabb mennyiséget tudott a világpiacra dobni, az ottani kakaóföldeket kiszárító passzátszél miatt. Mivel pedig már az elmúlt két évben nagyobb volt fogyasztás, mint a termelés, készletek sincsenek. Közben viszont a globális kereslet növekedett, mert Ázsiában a növekvő népesség miatt is jelentős mértékben emelkedik a fogyasztás.
E tényezők hatására a kakaó ára egy év alatt a négyszeresére emelkedett.
Nagy kérdés, hogy a gyártók hogyan reagálnak erre a helyzetre. Előfordult már, hogy lefaragtak a termék méretéből, a teljes bevonat helyett már csak részlegessel gyártják az adott terméket, a kakaóvaj egy részét olcsóbb anyagokkal, például pálmaolajjal helyettesítik. Itthon az elmúlt években az édességgyártók örömmel jelentették be, hogy a bevonómassza helyett valódi csokoládét használnak, most pedig Sánta Sándor reményei szerint ez nem fordul vissza.
A KAP stratégiai terv keretében idén induló pályázatokkal kapcsolatban elmondta, hogy az édesipar a beruházásokban lemaradt, és két szakaszban zárkózhat fel: első körben kapacitásbővítő és energiahatékonyság-növelő fejlesztések várhatók, majd az innováció és a fenntarthatóság lesz a fő irányvonal.
Kakaóbabhiány miatt lehet drágább a csokiAz elmúlt három évben a kínálat elmaradt a kereslettől, és idén sem lesz elég kakaóbab. Az 1960-as évek vége óta nem volt négy egymást követő évben hiány a piacon. |
