„Ahhoz, hogy idén 4 százalék legyen a növekedés, egy erőteljes bővülésre lenne szükség az év elején. A januári adatok egyelőre nem azt mutatják, hogy az első negyedév bivalyerős lenne” – jelentette ki a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, akivel az idei első két-havi adatok után beszélgettünk a 2024-es kilátásokról. Bár az kifejezetten jól alakult, a Központi Statisztikai Hivatal két egymást követő hónapban is a jegybank 4 százalékos toleranciasávjában mérte, a termelési adatok nem túl kedvezők: az ipari termelés az év első hónapjában 4,1 százalékkal csökkent, a kiskereskedelmi forgalom pedig éppen hogy (0,6 százalékos növekedéssel) pozitív előjelű lett.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Egyelőre hiányoznak a növekedés támaszai
Németh Dávid szerint a növekedésnek mind a belső, mind a külső támaszai hiányoznak, amelyekre szükség lenne rögtön az év elején. Míg az ipari termelés a külső kereslet hiányától szenved, miután sem Németországból, sem Kínából nem jönnek bíztató hírek, addig a belső lábak sincsenek meg, hiszen az építőipar terén sem látni a fordulatot, a mezőgazdaság esetében pedig nem valószínű, hogy tavalyinál sokkal jobb lenne a termés. Egyedül a szolgálgatószektor maradt, mint növekedési támasz, de az megint nagyban az ipartól függ.
Nagyon pici az esélye annak, hogy az első negyedévben érdemi növekedést lássunk. Onnantól fogva pedig annyira lemaradunk statisztikailag, hogy túl nagy visszapattanás kellene a második, harmadik negyedévben
– mondta a K&H Bank vezető elemzője, aki a hazai elemzők között már korábban is a pesszimistábbak közé tartozott, ennek megfelelően úgy gondolja, hogy idén 3 százalék alatt lehet a A kérdés szerinte inkább az, hogy ez közelebb lesz-e a 2,5 százalékhoz vagy 3 százalékhoz.
Előbb-utóbb beindul a fogyasztás is
Németh Dávid ugyanakkor arra számít, hogy az év második félében a reálbérek emelkedésének köszönhetően egyre inkább felpöröghet a fogyasztás. Annak ellenére, hogy nő a munkanélküliségi ráta, de elbocsátási hullám továbbra sincsen és a mindig feszes. Ráadásul a bértömeg is várhatóan nőni fog idén, ami elindítja a fogyasztás felfutását. A kérdés csak az, hogy mennyire erősödik a fogyasztási hajlandóság. „Ebben is kellene fordulat, hogy legalább egy megfelelő szintre elkezdjen visszamenni a fogyasztási ráta” – húzta alá a közgazdász.
Arra a kérdésre, hogy miért nem látunk egy gyorsabb helyreállást, azt mondta, hogy annyira sokkszerű volt az infláció, hogy azt még nem tudta behozni a bérnövekedés, sokak fogyasztói kosara pedig még mindig drágább, mint két vagy három évvel ezelőtt.
Hogy ez oldódjon, ahhoz az kell, hogy sokkal kevésbé nőjön az ő saját kosaruk ára, mint a bérük és akkor fog szépen kikopni az inflációs félelem a fogyasztók fejéből. Ezen mindenképpen segíthet, hogy 6 százalék körül alakulhat a nettó reálbér-emelkedés üteme az elemző szerint, ami egy 3 százalékos fogyasztás-bővüléssel párosulhat.
Kell-e még félni az inflációtól?
Ami az inflációt illeti, Németh Dávid szerint már korábban látszott, hogy ismét megjelent rendszerben, de az 10-20 százalékos ütemhez, az is kellett, hogy jöjjön egy koronavírus-járvány, az ellátási láncok megszakadjanak vagy hogy elszálljanak az energiaárak. Hogy ezek a következő években bekövetkeznek-e újra, azt ma nem lehet megjósolni, mindenesetre egyelőre azt látni alapfolyamatokban, hogy az infláció a 3-5 százalék közötti szintre le tudott lassulni.
Az elemző azonban mindig ott van egy veszély, hogy ha élénkül a fogyasztás, újra el kezd emelkedni az infláció, ráadásul jöttek olyan plusz adók is, amelyek szintén fűthetik az áremelkedéseket. Ezek között említette a csatorna-és vízdíj emelését a nagyfogyasztók számára, ami szerinte meg fog jelenni a szolgáltatószektor áraiban, mivel ezeket a költségeket egy az egyben át fogják hárítani a háztartásokra.
Hiába jött le négy százalék alá az infláció, ha közben megélénkül a belső fogyasztás és egyébként a külső inflációs környezet is nyomottabb, az azt sugallja, hogy lehet még egy felívelő szakasza az inflációnak
– magyarázta Németh Dávid, ezért év végére 5,5 és 6 százalék közé saccolja a pénzromlás ütemét, amiben a bázishatások mellett új elemek is megjelenhetnek.
Lehet, hogy inkább lehűlnek a gazdaságok
A K&H Bank vezető elemzője szerint benne van a pakliban, hogy a növekedés felpörgése helyett inkább lehűlnek a gazdaságok. Ha nem jön egy újabb költségsokk, akkor lehet, hogy Magyarországon végül nem lesz egy újabb felfutása az inflációnak, hanem a 3-4 százalék közötti sávban beragad. A munkaerőpiac azonban azt sugallja, hogy jön majd fogyasztásélénkülés, ezáltal a külső infláció is megélénkül.
Ugyanakkor szerinte ez a dilemma nem magyar jelenség, a FED-nek és az Európai Központi Bank is folyamatos ezzel a kihívással szembesül, miközben piac szerint is túl óvatosak a jegybankok.
A 70-es évek történelmi tapasztalata óvatosságra inti a monetáris politika szereplőket, amiben nem kis szerepet játszanak az egyre gyakoribbá váló geopolitikai konfliktusok.
A teljes adás itt hallgatható meg:
