Budapest–Belgrád vasútvonal: csoda történt – fél évvel korábban befejeződhet az építés

Újabb, minden eddiginél korábbi dátum látott napvilágot a Budapest–Belgrád vasútvonal magyar szakaszának befejezéséről.

Ahogy legutóbb is, a friss időpont forrása ezúttal is a szerb elnök. Aleksandar Vucic még február végén adott interjút a kínai China Global Television Network (CGTN) műsorszolgáltatónak. (Ez egy fiatal, kínai állami televízió (anyavállalata a China Media Group), még csak alig több, mint hét éve, 2016. december 31-én kezdte meg működését.)

Szerbia vezetője ebben árult el konkrétumokat a Budapest–Belgrád vasútvonal kivitelezéséről.

Mikor készül el a Budapest–Belgrád vasútvonal?

Aleksandar Vucic először is arról beszélt, hogy Kína szoros barátja Szerbiának, a kínai és a szerb nép pedig mindig is jó kapcsolatot ápolt egymással. Külön kiemelte a tavaly októberben aláírt szabadkereskedelmi egyezményt, amely meglátása szerint óriási piacot nyit a szerb mezőgazdasági termékek – különösen a szerb bor – előtt, egyúttal viszont lehetővé teszi a kínai termékek alacsonyabb áron való importját.

Később arról is beszélt, hogy Szerbia három legnagyobb partnere mind kínai cég (tárgyalnak továbbiakkal is szerbiai beruházásokról), ráadásul az infrastruktúra-fejlesztésekben ugyancsak kiemelt szerepet játszanak a kínai vállalkozások. Ezt megelőzően, ezen a ponton tért ki a Budapest–Belgrád vasútvonalra. Megerősítette ugyanis, hogy Szerbia 2024 végére elkészül a több mint 180 kilométeres Belgrád-Szabadka vasútvonal építésével, majd úgy fogalmazott, hogy 

így össze tudják kapcsolni Belgrádot Budapesttel és Béccsel”. Az ismertetett dátum azért is bír nagy jelentőséggel, mert eddig jó fél évvel későbbi időpontról lehetett tudni. A szerb elnök még tavaly októberben nyilatkozott arról, hogy a Budapest–Belgrád magyar szakasza legkésőbb 2026 nyarára készülhet el. Ezek szerint az azóta eltelt fél év alatt olyan jó ütemben haladhattak a munkálatok, hogy most már a 2025 végi átadást sem zárja ki. Az alábbi videóban 9.30 perctől hallhatók Aleksandar Vucic a Budapest–Belgrádra vonatkozó mondatai.  

Egyébként az építés végét eredetileg is 2025-re prognosztizálták, csakhogy hazai sajtóhírek időről időre arról számoltak be, hogy a kivitelezés ellehetetlenült. Az újjáépítésének alapkövet 2021 októberében rakták le. A projekt értéke mintegy 1,7 milliárd euró. A beruházást 85 százalékban fix kamatozású kínai hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. A beruházó a Máv Zrt., a tervező-kivitelező a CRE konzorcium. Ebben a kínai vasúttársaságot képviselő China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft., valamint az RM International Zrt. vesz részt fele-fele arányban. Az utóbbi társaság az R-Kord Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. közös leányvállalata.

Miért fontos a Budapest–Belgrád vasútvonal?

Ha tehát minden jól megy, a Budapest–Belgrád magyar szakasza, a 150-es vonal teljes felújítása addigra befejeződhet. Mindez pedig azt jelentené, hogy a szerb és a magyar főváros közötti távolság leküzdése 2 óra 40 perc alatt lehetséges lesz. Belföldön a távolsági vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik majd meg az utat a magyar főváros és Kelebia között, illetve a budapesti elővárosi utasok is akár húszperces menetidő-csökkenéssel számolhatnak Kunszentmiklós–Tassig. 

És ez még nem minden, mert arról is szó van, hogy a Budapest–Bécs vonatút 2 órára rövidülne 2025-2026 fordulójáig, vagyis Belgrádból az osztrák fővárosba 5 óránál kevesebb időbe telne eljutni kötött pályán. Csakhogy a Budapest–Belgrád vasútvonal ennél sokkal kiterjedtebb jelentőséggel bír.

A magyar szakasz fejlesztése 152 kilométer hosszan – a kétvágányú pálya megépítésével –, összesen 339 vágánykilométeren valósul meg. Az engedélyezett sebesség 160 kilométer per órára növekszik, a peronszintről a be- és kiszállás akadálymentes lesz az utasoknak. Öt új állomásépület is épül, a meglévő épületek közül nyolcat teljesen felújítanak. Új gyalogos-aluljárókat hoznak létre, és új lifteket telepítenek szerte a vonalon, modernizálják az utastájékoztatást, illetve élet- és vagyonvédelmi berendezéseket és peronfigyelő kamerákat telepítenek.

A fejlesztés Pireusz kikötőjéből teremt majd magas színvonalú, közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához. A beruházással a jövőben Magyarország kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között. A Kínából eredő áruforgalom, amely eddig különféle módokon zajlott, alapvetően leegyszerűsödik, hiszen a tengeri kikötőig hajókon szállított áru a jövőben vasúton érkezik Európába.

A BuBe kapcsán gyakori kritika a bekerülés megtérülésének hosszú ideje, amely jócskán eltúlzott számítások szerint több száz év is lehet. Ugyanakkor a projekt stratégiai fontosságú mind Magyarország, mind Szerbia számára, mivel része az egységes európai vasúthálózatnak (TEN-T) és az X folyosónak. Ezek kulcsfontosságát jól mutatja a balkáni térségben javában zajló vasúti beruházási boom, amelyhez a Budapest–Belgrád hazai szakasza szorosan illeszkedik. 

A jellemzően szintén kínai forrásokból, eurómilliárdokból épülő új nyugat-balkáni vasúti infrastruktúrának a megvalósulását az a felismerés mozgatja, hogy ha össze tud érni a Budapest–Belgrád projekttel, és annak a Belgrádtól délre eső fejlesztési szakaszaival, akkor a nyugat-balkáni közlekedési korridor több száz kilométerrel lesz rövidebb a fő útvonalnak minősülő kelet–keletmediterrán vasúti árufuvarozási folyosónál.