BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
New,Fast,Railway,Belgrade-novi,Sad,(budapest-belgrade)

Budapest–Belgrád vasútvonal: csoda történt – fél évvel korábban befejeződhet az építés

Korábban arról lehetett hallani, hogy csúszik a felújítás. Most azonban kiderült, ha minden jól megy, a Budapest–Belgrád vasút magyar szakaszának megépítése, a 150-es vonal teljes felújítása hamarosan a végéhez ér. Mindez pedig azt jelentené, hogy a szerb és a magyar főváros közötti távolság leküzdése 2 óra 40 perc alatt lehetséges lesz.

Újabb, minden eddiginél korábbi dátum látott napvilágot a Budapest–Belgrád vasútvonal magyar szakaszának befejezéséről.

New,Fast,Railway,Belgrade-novi,Sad,(budapest-belgrade)
Budapest–Belgrád vasútvonal: csoda történt – fél évvel korábban befejeződhet az építés /Fotó: Shutterstock

Ahogy legutóbb is, a friss időpont forrása ezúttal is a szerb elnök. Aleksandar Vucic még február végén adott interjút a kínai China Global Television Network (CGTN) műsorszolgáltatónak. (Ez egy fiatal, kínai állami televízió (anyavállalata a China Media Group), még csak alig több, mint hét éve, 2016. december 31-én kezdte meg működését.)

Szerbia vezetője ebben árult el konkrétumokat a Budapest–Belgrád vasútvonal kivitelezéséről.

Mikor készül el a Budapest–Belgrád vasútvonal?

Aleksandar Vucic először is arról beszélt, hogy Kína szoros barátja Szerbiának, a kínai és a szerb nép pedig mindig is jó kapcsolatot ápolt egymással. Külön kiemelte a tavaly októberben aláírt szabadkereskedelmi egyezményt, amely meglátása szerint óriási piacot nyit a szerb mezőgazdasági termékek – különösen a szerb bor – előtt, egyúttal viszont lehetővé teszi a kínai termékek alacsonyabb áron való importját.

Később arról is beszélt, hogy Szerbia három legnagyobb export partnere mind kínai cég (tárgyalnak továbbiakkal is szerbiai beruházásokról), ráadásul az infrastruktúra-fejlesztésekben ugyancsak kiemelt szerepet játszanak a kínai vállalkozások. Ezt megelőzően, ezen a ponton tért ki a Budapest–Belgrád vasútvonalra. Megerősítette ugyanis, hogy Szerbia 2024 végére elkészül a több mint 180 kilométeres Belgrád-Szabadka vasútvonal építésével, majd úgy fogalmazott, hogy 

bízunk benne, hogy magyar barátaik 2025 végéig vagy 2026 február–márciusára végeznek a magyar oldalon,

így össze tudják kapcsolni Belgrádot Budapesttel és Béccsel”. Az ismertetett dátum azért is bír nagy jelentőséggel, mert eddig jó fél évvel későbbi időpontról lehetett tudni. A szerb elnök még tavaly októberben nyilatkozott arról, hogy a Budapest–Belgrád magyar szakasza legkésőbb 2026 nyarára készülhet el. Ezek szerint az azóta eltelt fél év alatt olyan jó ütemben haladhattak a munkálatok, hogy most már a 2025 végi átadást sem zárja ki. Az alábbi videóban 9.30 perctől hallhatók Aleksandar Vucic a Budapest–Belgrádra vonatkozó mondatai.  

Egyébként az építés végét eredetileg is 2025-re prognosztizálták, csakhogy hazai sajtóhírek időről időre arról számoltak be, hogy a kivitelezés ellehetetlenült. Az újjáépítésének alapkövet 2021 októberében rakták le. A projekt értéke mintegy 1,7 milliárd euró. A beruházást 85 százalékban fix kamatozású kínai hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. A beruházó a Máv Zrt., a tervező-kivitelező a CRE konzorcium. Ebben a kínai vasúttársaságot képviselő China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft., valamint az RM International Zrt. vesz részt fele-fele arányban. Az utóbbi társaság az R-Kord Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. közös leányvállalata.

Miért fontos a Budapest–Belgrád vasútvonal?

Ha tehát minden jól megy, a Budapest–Belgrád magyar szakasza, a 150-es vonal teljes felújítása addigra befejeződhet. Mindez pedig azt jelentené, hogy a szerb és a magyar főváros közötti távolság leküzdése 2 óra 40 perc alatt lehetséges lesz. Belföldön a távolsági vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik majd meg az utat a magyar főváros és Kelebia között, illetve a budapesti elővárosi utasok is akár húszperces menetidő-csökkenéssel számolhatnak Kunszentmiklós–Tassig. 

És ez még nem minden, mert arról is szó van, hogy a Budapest–Bécs vonatút 2 órára rövidülne 2025-2026 fordulójáig, vagyis Belgrádból az osztrák fővárosba 5 óránál kevesebb időbe telne eljutni kötött pályán. Csakhogy a Budapest–Belgrád vasútvonal ennél sokkal kiterjedtebb jelentőséggel bír.

A magyar szakasz fejlesztése 152 kilométer hosszan – a kétvágányú pálya megépítésével –, összesen 339 vágánykilométeren valósul meg. Az engedélyezett sebesség 160 kilométer per órára növekszik, a peronszintről a be- és kiszállás akadálymentes lesz az utasoknak. Öt új állomásépület is épül, a meglévő épületek közül nyolcat teljesen felújítanak. Új gyalogos-aluljárókat hoznak létre, és új lifteket telepítenek szerte a vonalon, modernizálják az utastájékoztatást, illetve élet- és vagyonvédelmi berendezéseket és peronfigyelő kamerákat telepítenek.

Ugyanakkor a Budapest–Belgrád elsődleges jelentősége nem a személyszállítás, hanem a cargo üzletág. 

A fejlesztés Pireusz kikötőjéből teremt majd magas színvonalú, közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához. A beruházással a jövőben Magyarország kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között. A Kínából eredő áruforgalom, amely eddig különféle módokon zajlott, alapvetően leegyszerűsödik, hiszen a tengeri kikötőig hajókon szállított áru a jövőben vasúton érkezik Európába.

A BuBe kapcsán gyakori kritika a bekerülés megtérülésének hosszú ideje, amely jócskán eltúlzott számítások szerint több száz év is lehet. Ugyanakkor a projekt stratégiai fontosságú mind Magyarország, mind Szerbia számára, mivel része az egységes európai vasúthálózatnak (TEN-T) és az X folyosónak. Ezek kulcsfontosságát jól mutatja a balkáni térségben javában zajló vasúti beruházási boom, amelyhez a Budapest–Belgrád hazai szakasza szorosan illeszkedik. 

A jellemzően szintén kínai forrásokból, eurómilliárdokból épülő új nyugat-balkáni vasúti infrastruktúrának a megvalósulását az a felismerés mozgatja, hogy ha össze tud érni a Budapest–Belgrád projekttel, és annak a Belgrádtól délre eső fejlesztési szakaszaival, akkor a nyugat-balkáni közlekedési korridor több száz kilométerrel lesz rövidebb a fő útvonalnak minősülő kelet–keletmediterrán vasúti árufuvarozási folyosónál.

Ez a Budapest-Belgrád gigaprojekt valódi jelentősége

Az elmúlt száz év legnagyobb hazai vasúti fejlesztése új dimenziót nyit a teherforgalomban. A vonal felújítása egy komplex beruházásba illeszkedik, amely több milliárd euróból zajlik a Nyugat-Balkánon.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.