A monetáris politika aktuális kérdéseiről tart online háttérbeszélgetést 15 órától Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, miután a Monetáris Tanács mai ülésén 75 bázisponttal, 8,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot, azaz egy hónap után visszatért a korábbi kamatvágási ütemhez.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság Archive
A Monetáris Tanács mai ülésén úgy ítélte meg, hogy a magyar gazdaságban mind a külső, mind a belső nyomás alacsony. Az inflációs folyamatokat két ellentétes hatás alakítja: a forint elmúlt hónapban látott gyengülése, és a reálgazdaság gyengébb pozíciója
– kezdte az elemzői háttérbeszélgetést Virág Barnabás. Az MNB alelnöke hozzátette, hogy közben egy növekvő kockázatkerülés figyelhető meg világban.
Bejelentette, hogy a keddi döntéssel lezárul a monetáris politika egy szakasza, új szakaszba lép, miután a második negyedévben a kamatcsökkentés üteme lassulni fog.
Úgy látják, hogy az alapkamat 6-7 százalék között lehet az év közepén, de inkább a 6,5-7 százalék felé eshet.
A Monetáris Tanács keddi ülésén 3 forgatókönyvet tárgyalt: 50, 75 és 100 bázispontos, de a tanács egyhangúlag döntött a 75 bázispontos kamatvágás mellett. A jegybank elfogadta a márciusi inflációs jelentést, amelyet a napokban közzétesznek, ennek főbb sarokszámai:
Majd 2025-ben 3,5–4,5, 2026-ban pedig 3 és 4 százaléki GDP-bővülésre van kilátás.
Lassult a dezinflációs pálya
Elmondta, az infláció globálisan alacsony szintre süllyedt és megközelítette a jegybanki célértékeket. De a dezinflációs pálya lassult decemberhez képest, ez a régiós országokban kevésbé volt jellemző, jegyezte meg. A FED és az EKB esetében a kamatpálya feljebb tolódott, a kamatcsökkentések az év közepén indulhatnak, ütemüket tekintve azonban megoszlik a kép. Ez a hosszú hozamokon is érződik, amelyek emelkedtek az első hónapokban.
Ami a hazai inflációt illeti, egy dezinflációs pálya látszik továbbra is. A maginfláció évesített háromhavi változása 2023 októbere óta 3 százalék alatti, ami egy alacsony inflációs közeget jelez.
A Monetáris Tanács ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ jelentős kínálati sokkokon ment keresztül, ami azt okozta, hogy az infláció szerkezete átalakult.
Egy olyan közegbe léptünk, amikor a piaci szolgáltatásokat magasabb áremelkedés jellemezheti
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért nagyon fontos az alacsony inflációs közeg biztosítása. Ennek megfelelően a jegybank úgy látja, hogy 2025-ben érhetjük el a 3 százalékos inflációs szintet. A maginfláció várhatóan egyre inkább megközelíti a toleranciasávot, de afölött marad. Az inflációs várakozások horgonyzása, fegyelmezett monetáris politika továbbra is indokolt – mondta Virág.
A belső kereslet lehet a növekedés motorja
A belső kereslet lehet a növekedés motorja idén a reálgazdaságban, a lakosság bizalma fokozatosan javul az elmúlt hónapokban. De ez a folyamat fokozatos Virág szerint.
Az előre tekintő indikátorok azonban a külső kereslet elhúzódó gyengélkedését mutatják, legjelentősebb exportpartnerünk esetében esett a növekedési kilátás. Ez leghangsúlyosabban Németország esetében figyelhető meg.
Az idei évben ezzel együtt a belső felhasználás növeli majd a GDP-t.
Tovább javul a külső egyensúly
Januárban jelentősen csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya. A helyreállás folytatódhat a következő időszakban, ebben meghatározó lesz a feldolgozóipari kapacitások termelésbe való bekapcsolódása. Nemcsak a fizetési mérleg, hanem a külső finanszírozási képesség is tartósan emelkedik Virág szerint.
Hangsúlyozza, a kockázati környezet változása óvatosságot indokol.
A feltörekvő piacok megítélése változékonnyá vált, emellett a geopolitikai konfliktusok továbbra is jelen vannak, amelyek a kockázatot növelik. Az MNB alelnöke szerint az év közepén az áremelkedések üteme emelkedhet, döntően bázishatások miatt, de ez átmeneti lehet, épp ezért fontos az inflációs várakozások horgonyzottsága. Jelezte, hogy a pénzpiaci stabilitás kulcseleme az árstabilitásnak, egy változékony befektetői hangulatban is figyelemmel követik, hogy megjelennek-e olyan tényezők, amelyek a forint árfolyamát érdemben befolyásolják.
A magyar gazdaság érdeke egy stabil pénzpiaci közeg
– hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a Monetáris Tanács óvatos politikára rendeződik be a következő időszakban, így továbbra is adatvezérelten működik.
Üdvözli a jegybank a betéti kamatsapka kivezetését
Üdvözli a jegybank a betéti kamatsapka kivezetését – válaszolta újságírói kérdésre. Arra a kérdésre, hogy mit jelent a monetáris politika új szakasza, azt monda, hogy az elmúlt hónapokban látott 75-100 bázispontos kamatvágásoknál kisebb ütemet.
A magas nyomású gazdaságról, amelyről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy ez a kormány gazdaságpolitikájának filozófiája, pedig úgy vélekedett, hogy a gazdaság alapvetően eltér attól, amit a 2010-es években láttunk, elég csak az inflációra gondolni. Az MNB törvényből fakadó feladata pedig árstabilitás elérése, minden döntését is ennek megfelelően hozza meg. Szerinte a növekedés legnagyobb gátja a bizalom hiánya, amit csak egy alacsony inflációs közegben lehet helyreállítani.
