Újabb izgalmas számokkal jött elő a Központi Statisztikai Hivatal az építőipari termelési gyorsjelentésben, miszerint a 2024 januári 17,2 százalékos éves szintű termelési volumen növekedés után februárban 3,2 százalékra olvadt a plusz – adtuk hírül a reggeli adatközlést, aminek kapcsán a Világgazdaság megkérdezte a szakmai szövetséget is.
Alacsony bázishoz mérünk, ami a számok mögött van, az elsősorban az ipari létesítmények, gyárépítések, logisztikai létesítmények húzóereje – összegezte kérdésünkre Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének(ÉVOSZ) elnöke kérdésünkre.
Számmisztika logikus alapokon
A gyorsjelentés legérdekesebb adata, az egy évvel korábbit 48,1 százalékkal meghaladó új szerződésállomány, aminek kapcsán pedig a szakember arra mutatott rá, hogy a mélyépítési alágazatnak voltak a legalacsonyabbak a mutatói akkor, tehát ebben az esetben egy rendkívül alacsony bázishoz képest kell értelmezni a növekedést. Ezt a kiugró eltérést a KSH saját elemzése szerint lényegében a közútfejlesztésre kötött szerződések okozták, ez áll az egyéb építmények építésére kötött megrendelés állomány 150,9 százalékos megugrása mögött.
Elhalasztott a kormány a napokban 675 milliárd forintnyi állami beruházást, de ennek töredéke, legfeljebb 200 milliárd forint érinti az építőipart
– mondta Koji, hozzátéve, hogy ezt az összeget az otthonfelújítási program révén visszakapja az építőipar.
Az idei év első két hónapjára a KSH 9,5 százalékos mértékű teljesítménynövekedést jelez, azonban ez éves szinten nem lesz tartható, a piac nem számít hasonlóra – tudtuk meg. Fontos adalék az adatok értelmezéséhez, hogy az éves teljesítés növekedés folyó áron számolva jelentkezik, amiben az is benne van. Összehasonlítható áron mások a számok, a 2024. január–februári teljesítés volumene a három évvel ezelőttinek a 67,3 százaléka – jegyezte meg az ÉVOSZ elnöke a statisztikát kiegészítve.
Nem a keresletnövekedés miatt lesz drágulás
Pozitív változást a szakszövetség elnöke szerint leginkább a hitelkamat gyors és 5 százalék alá csökkenése támasztana alá, hiszen
az építési beruházások 80 százalékához hitelre van szükség vállalkozónál és megrendelőnél egyaránt.
A nemrég bejelentett otthonfelújítási programot nagyon várja az építőipar, remélve, hogy május közepéig a részletszabályok is megjelennek, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy júliusban ténylegesen el tudjanak indulni a munkálatok, és a következő fűtési szezon kezdetéig az első körben startolók már el is készüljenek.
Az energiatakarékos felújításhoz szükséges építőanyagok és kivitelezői kapacitás rendelkezésre áll, a jó támogatási kérelmek elkészítéséhez viszont a szakszövetség elnöke szerint mindenképp építőipari szakember közreműködését kell kérni.
Az építőanyag gyártók, kereskedők és kivitelezők költségnövekedéseit látva az év második felétől enyhe, konkrétabban egy számjegyű áremelkedés benne van a levegőben.
Az építőipari árak nem a kereslet, hanem a költségek növekedése miatt drágulnak majd
az értékláncban, ahol árérzékeny marad a megrendelői környezet.
A csoda egyelőre elmaradt
A termelés volumene szezonálisan kiigazítva ugyanott tart, mint decemberben, sajnos a januári adatok alapján remélt csoda nem következett be
– értékelte a KSH mai gyorsjelentését Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, jelezve, hogy számítottak rá, hogy egy korrekciónak kell a következő hónapban történnie. Emiatt van az, hogy a nagy havi alapú visszaesés miatt most nem lehet jogos az aggódás, a jelentős teljesítménycsökkenés most nem jelent meglepetést.
Az építőipar teljesítménye ugyanakkor az első negyedévben az első két havi adat alapján pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez, a jelek szerint a kereslet lassan és fokozatosan stabilizálódni kezd a szakértő szerint.
A lakásépítés állhat leggyorsabban talpra az építőiparon belülÉv végéig nem vár érdemi elmozdulást az építőipari recesszióból a piac, amelyen leggyorsabban a lakásépítéstől remélik, hogy növekedési pályára áll a támogatásokkal párosuló csökkenő kamatok és építőanyagárak mellett. A lakásépítés várható felfutásával ellentétben csökkenti a szektor növekedésének esélyeit, hogy a magasépítésben az állami megrendelések száma és volumene erőteljesen visszaesett. Lendületet a szektornak az uniós források adhatnak, amitől újra növekedési pályára állhat a legtöbb alágazat is – kommentálták a KSH adatait piaci szereplők és elemzők. |
Bár a kiugró januári bővülés korrekciójának tekinthető a mai adat, de az őszi mélypontot követően ezzel együtt is az építőipari számai már a kilábalás jeleit mutatják Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető makrogazdasági elemzője szerint is.
A további kilábalással kapcsolatban
kulcskérdés lesz a kereslet mellett az árak alakulása is
– jegyezte meg Molnár Dániel, rámutatva, hogy a negyedik negyedévben az alacsony kereslet ellenére is éves alapon 9,2, míg negyedéves alapon 1,0 százalékkal nőttek az építőipari termelői árak. A energiaárak normalizálódása fokozatosan javíthatja a helyzetet, de az ágazatban ezzel együtt is szükség van a hatékonyság javítására annak érdekében, hogy
a várhatóan emelkedő kereslet ne az árak növekedésében csapódjon le.
Az építőipar teljesítményére idén a valamint a támogatásainak emelése is érdemi pozitív hatást gyakorol a lakásépítésekkel segítve az ágazat növekedését – szögezte le az elemző.
