Súlyosbíthatják bizonyos betegségek tüneteit a leggyakrabban használt nem szteroid gyulladáscsökkentők, sőt a bélrendszerre mért csapással az alapbetegségre is negatívan hathatnak – figyelmeztet a Semmelweis Egyetem (SE) egyik legújabb kutatásában.
Az SE kutatócsoportja többéves projekt keretében azt vizsgálja, miért és hogyan okozhatják a leggyakrabban alkalmazott fájdalomcsillapítók, az NSAID-ek (non-steroidal anti-inflammatory drugs) a bél mikrobióta-egyensúlyának felbomlását: ez a diszbiózis.
Ezek az NSAID-ek a világon a leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak, naponta több mint 30 millió ember szedi őket. Pedig csak mértékkel lenne szabad, mivel ha nagy mennyiségben szedik, akkor a kutatási eredmény szerint az ibuprofen vagy az acetilszalicilsav hatóanyagú készítmények befolyásolhatják a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összetételét, ez pedig szélsőséges esetben bélgyulladást vagy bélfekélyt is okozhat.
Arra keressük a választ, hogy mi állhat ennek a folyamatnak a hátterében, melyet csak részben ismerünk
– mondta dr. Zádori Zoltán, az SE Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetében működő Gasztrointesztinális Munkacsoport vezetője.
Súlyosbíthatja az alapbetegséget a bélflóra egyensúlyának felbomlása
Dr. Zádori Zoltán azzal folytatta, hogy a gerincet vagy végtagokat érintő krónikus ízületi gyulladásos betegségek, valamint a reumás ízületi gyulladás esetében jellemző a bél mikrobióta-egyensúlyának felborulása, illetve több olyan baktérium elszaporodása, amelyet összefüggésbe hoznak a betegségek kialakulásával és a tüneteik súlyosbodásával.
A kutatók a szakirodalom áttekintése során arra jutottak, hogy a felsorolt bakteriális eltérések nagyon hasonlók az NSAID-ok által okozottakhoz. Ez pedig felveti a kérdést, hogy a gyógyszer okozta diszbiózis hozzájárulhat ezeknek a betegségeknek a súlyosbodásához, és hosszú távon korlátozhatja az nem szteroid gyulladáscsökkentők terápiás hatását. A docens szerint,
mivel az NSAID-ok által generált és az alapbetegséghez kapcsolódó folyamatok oda-vissza hatnak egymásra, nehéz elválasztani egymástól az ok-okozati tényezőket:
példaként hozta, hogy a csökkent epeműködés a bélbaktériumok túlszaporodásához vezethet, ugyanakkor a diszbiózis is megváltoztatja az egyes epesavak mennyiségét.
Mit okozhat még a gyulladáscsökkentő?
A NSAID-ok által okozott bélkárosodás általában a vékonybélben alakul ki, és a legtöbbször enyhe gyulladást okoz. Éppen ezért nehezen észrevehető, tünetei:
- hasi fájdalom,
- hasmenés,
- esetleg vérszegénység,
- ritkán, súlyosabb esetekben bélperforációhoz is vezethet.
A bélflóra egyensúlyának megbomlása tehát számos betegség kialakulásához hozzájárulhat, beleértve:
- az irritábilis bél szindrómát,
- hormonális zavarokat,
- szív- és érrendszeri,
- autoimmun és pszichiátriai betegségeket is.
Általánosságban elmondható, hogy egészséges életmóddal, például a helyes étrend megválasztásával és sportolással javítható a bél mikrobióta állapota.
Az SE a húsvétot megelőző böjti időszakban emlékeztetett arra is, hogy szintén sokat kutatott téma, hogy ezek az időszakos böjtök hatékonyabbak-e, mint a hosszabb ideig tartó, csökkentett kalóriabevitellel járó tartós diéták.
Jövőre ér véget a kutatás
A Gasztrointesztinális Munkacsoport jelenleg azt is vizsgálja, hogyan lehet az NSAID-ek káros hatásait kivédeni vagy ellensúlyozni. Többek között cannabinoidokkal is kísérleteznek, melyekről korábban már bebizonyosodott, hogy hatékonyak egyes bélproblémák, például az irritábilis bélszindróma kezelésében.
A kutatási projekt 2021-ben kezdődött, és 2025-ben ér véget.
