Nagy a munkaerőpiaci feszültség, a cégek a dolgozóik harmadát elvesztik évente
A tavalyi évben kismértékben csökkent a munkaerőpiaci fluktuáció Magyarországon. Ezt elsősorban a nehéz gazdasági helyzettel lehet magyarázni, a dolgozók a bizonytalan időszakban kevésbé voltak nyitottak a munkaváltásra. Így is átlagosan 28 százalékos volt a fluktuáció 2023-ban, ami még mindig rendkívül magas arány.
Egy évvel korábban még a munkavállalók 33 százaléka hagyta ott a munkahelyét, vagyis a cégek minden harmadik dolgozójukat elvesztették. Természetesen a távozók helyére érkeztek új emberek, de az ő betanításukra szánt idő visszafogja a teljesítményt – írta közleményében a HR-Evolution Kft.
Az egyes iparágakban eltérő a fluktuáció mértéke. A termelői szektorban 28, a szolgáltatói szektorban 33, a kereskedelemben pedig 26 százalékos volt az arány. A leggyorsabban a kölcsönzött és a diákmunkások cserélődnek a vállalatoknál. Tavaly ez a két munkavállalói csoport a teljes állomány 9 százalékát tette ki hazánkban. A kölcsönzött munkaerőnél 129, a diákoknál pedig 144 százalékos volt a fluktuáció.
A fehér galléros munkavállalók hűségesebbnek mondhatók. A szellemi munkát végzők mindössze 16 százaléka váltott munkát tavaly, ez az arány 35 százalék volt a fizikai munkásoknál.
Kényelmes helyzetben a munkáltatók: egyre több az eszkimó a munkaerőpiaconEgyre többen keresnek munkát Magyarországon a Profession.hu negyedéves összeállítása szerint, de a felkínált álláshelyek száma esett. A munkaerőpiaci helyzet leginkább Nógrád, Veszprém és Komárom-Esztergom vármegyében romlott. A felkínált állásokon belül országos átlagban a HR és a munkaügy területén volt a legnagyobb visszaesés, míg az álláskeresők érdeklődése leginkább a mezőgazdaság és környezet kategóriában feladott hirdetések iránt nőtt, amelyet a cégvezetés és a menedzsment követett. |
A cégek nem reagáltak a fluktuációra
A vállalatok látványosan nem reagáltak a munkavállalók távozására. A cégek 23 százaléka egyáltalán nem pótolta a kilépőket. Ez csökkentette a munkaerőkeresletet, ami azt jelenti, hogy sok dolgozó azért sem válthatott munkát, mert nem tudott máshol elhelyezkedni
– magyarázta a HR-Evolution Kft. ügyvezetője, Csikós-Nagy Katalin.
Hozzátette, hogy 2023-ban a béremelések sem voltak annyira jellemzők. 2022-ben a munkahelyek 44 százaléka legalább kétszer emelt bért, ezzel szemben tavaly ez az arány csak 20 százalék volt.
Munkaerőpiaci paradoxon
A HR-Evolution Kft. közleményéből az is kiderült, hogy egymásnak ellentmondó hatások tapasztalhatók a magyar munkaerőpiacon. A fluktuáció több mint kétszerese az ideálisnak, vagyis sok ember keres új állást. Ennek ellenére a vállalatok mégsem találnak megfelelő munkaerőt, mivel az elmúlt években olyan képességek nyertek prioritást, amelyekkel sok dolgozó nem rendelkezik.
A megfelelő képzettség hiánya mellett az is gondot okoz, hogy minden évben fogy Magyarországon a munkaképes embertömeg.
Évente átlagosan 30 ezren mennek úgy nyugdíjba, hogy nem lép a helyükre új, fiatal munkaerő
– írta a HR-Evolution Kft.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
