A kórokozók és a környezet komplexitására kell koncentrálni az egyre inkább elfogadott álláspont szerint – a többi között erről tanácskoztak a Debreceni Egyetem (DE) szervezésében a fertőző betegségek, köztük a koronavírus kapcsán.
A DE tájékoztatójában előrebocsátották, hogy a fertőző betegségek kutatásában és az ellenük való védekezésben egyre szélesebb körben elfogadott és alkalmazott módszer az „Egy Egészség”-megközelítés, mely az emberi és állatgyógyászati kórokozók, valamint a környezet közötti összefüggésekre és azok terjedésének komplexitására összpontosít.
Kardos Gábor intézetigazgató szerint ennek a szemléletnek át kell hatnia a hazai egészségügyi ellátást, így rövidebb idő alatt felismerhetők lehetnek egyes fertőző betegségek is.
Új szemlélet, elengedhetetlen együttműködés
A szakmai eseményen harminc előadás, illetve online kerekasztal-beszélgetés keretében tárgyalták meg az aktuális témákat és tudományos eredményeket.
Müller Cecília országos tisztifőorvos, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetője kiemelte, hogy a tudományos kutatásokban és az oktatásban is új eredmények jelenhetnek meg, ezzel pedig új terápiás lehetőségeket ismerhetünk meg:
A Covid–19-világjárvány megmutatta, hogy a bakteriális fertőzések mekkora problémát jelentenek, és milyen nagy kihívással jár ezeknek a leküzdése. Magyarországon a szakma időben felismerte a prevenció fontosságát, és számos gyümölcsöző, intenzív együttműködés jött létre.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium politikai államtitkára húsvét előtt arról számolt be, hogy a gyógyító és betegségmegelőző programok eredményeként három évvel nőtt a magyar emberek várhatóan egészségben eltöltött éveinek a száma, márpedig ennek a mutatónak a további javítása a magyar kormányzat feltett szándéka.
Fertőző betegségek: madárinfulenza Texasban
Müller Cecília szerint ugyanakkor fontos a betegségek dinamikájának megértése, illetve az is, hogy együttműködjenek a teljes rendszer szereplői:
- az orvosok,
- állatorvosok,
- környezetvédők,
- epidemiológusok,
- molekuláris biológusok,
- ökológusok.
Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hozzátette: az állatgyógyászat és az élelmiszer-biztonság, valamint az emberi egészség megőrzése között is szoros az összefüggés.
Az iménti tételt bizonyítja, hogy a The Washington Post jelentése szerint egy texasi embert madárinfluenzával kezelnek, és ez a második olyan betegség, amelyet egy rendkívül virulens vírus okoz, amely az elmúlt hetekben öt államban dühöngött megbetegedett tejelő tehenekben.
A kórokozó emberről emberre történő átvitelét figyelik a járványszakemberek,
mert az igen ritkán fordult elő világszerte, és jellemzően az állatokkal foglalkozó családtagok körében.
Közös ötletelés, nemzetközi pályázás
Pásztor Szabolcs a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar „Egy Egészség” Intézetének vezetőjeként szólt még arról is, hogy elengedhetetlen a hazai szakemberek közti együttműködés és a nemzetközi jelenlét: „A jövőben elősegítenénk, hogy a szakemberek közösen gondolkodjanak, együtt ötleteljenek és pályázzanak nemzetközi támogatásokra, amelyekből aztán a gyakorlatban is megvalósítható tudományos projektek születhetnek.”
A konferenciát kétévente szeretnék megrendezni.