Kiderül, hogy mennyire bátor az MNB – a forint miatt még meglepetést is okozhat

A szokottnál is nyugodtabb körülmények között kell döntést hoznia az alapkamatról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának, amely kedden egy hónap után ismét kamatdöntő ülést tart. A forint elmúlt hetekben látott erősödése ugyanis ideális helyzetet teremt a kamatvágás folytatásához, sőt akár a gyorsításhoz is. Bár a múlt hónapban lassított a monetáris lazítás mértékén az MNB, a forint háromhavi csúcsa láttán pedig  egyes elemzők azt pedzegették, hogy visszatérhet akár a 75 bázispontos vágáshoz is. Ugyanakkor nem ez az alapforgatókönyv, a legtöbb szakértő továbbra is 50 bázispontos kamatcsökkentéssel számol. Azaz ha a jegybank tartja magát a korábbi kommunikációjához, májusban 7,25 százalékra mérséklődhet az alapkamat.

„A Magyar Nemzeti Bank döntését most elsősorban a külső környezet határozza meg. Az infláció immár negyedik hónapja a jegybanki toleranciasávon belül alakult, ami kényelmes helyzetet teremtene a kamatcsökkentésre, ugyanakkor a jegybanknak fél szemmel arra is figyelnie kell, hogy a következő hónapokban bázishatások miatt gyorsulhat az áremelkedési ütem, illetve a szolgáltató szektorban a visszatekintő árazási politika is felfelé húzza az infláció értékét” – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője, aki szerint emiatt kiemelten is fontos lesz a kommunikáció a keddi ülésen. 

A közgazdász az áprilisi üléshez hasonlóan

Úgy látja, a hazai deviza elmúlt időszakban tapasztalt erősödése – amelyet leginkább a nyugodtabb nemzetközi piaci környezet tett lehetővé – leginkább csak megnyugtatóan hathat a jegybank számára, annak ellenére is, hogy stabil a forinteszközök iránti kereslet a szűkülő kamatkülönbözetben. Ami viszont nagyobb óvatosságra intheti az MNB-t, az a Fed kamatpolitikája. Az Amerikai Egyesült Államok inflációja továbbra sem hajlandó érdemben közeledni a 2 százalékos jegybanki célhoz, így a tavaly decemberben még idén márciusra árazott első kamatcsökkentést a piacok most már leginkább szeptemberre várják. Ez pedig a feltörekvő piacokon beszűkíti a jegybankok mozgásterét.

Az EKB és az MNB is a Fedre vár

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője – aki ugyancsak 50 bázispontos kamatvágást vár – úgy vélekedett, hogy a külső tényezők közül a legfontosabb a nagyobb jegybankok, elsősorban a Fed várható kamatpályája, amely befolyásolhatja az idei évben az MNB döntéseit. Az EKB várhatóan júniusban meg tudja kezdeni a kamatvágási ciklusát, a Fed viszont csak később, valószínűleg szeptemberben. Bár az áprilisi amerikai inflációs adat nem lett rosszabb a vártnál, úgy látja, nem változtatott érdemben a kamatvágási várakozásokon, azaz növelte ugyan a szeptemberi lépés esélyét, de nem merült fel, hogy ennél korábban induljon el a ciklus.

Molnár Dániel ehhez annyit fűzött hozzá, hogy az eurózónában az inflációs folyamatok már lehetővé tennék a kamatok csökkentését. Hosszabb távon ugyanakkor az EKB sem hagyhatja figyelmen kívül a Fed politikáját. Szerinte az utóbbi esetében nem is a szerdai inflációs adat az érdekesebb, hanem a két héttel ezelőtti munkaerőpiaci eredmény, ami már egyértelműen mutatja az USA gazdaságának lassulását – azzal együtt is, hogy az infláció továbbra sem közeledik érdemben a 2 százalékos jegybanki célhoz.

– emelte ki az elemző.

Mi lesz a forinttal a nyáron?

Az elmúlt hetekben erősödni tudtak a feltörekvő piaci devizák, ami a kedvező globális befektetői hangulatnak, illetve a dollár gyengülésének volt elsősorban köszönhető. De nagy kérdés, hogy mi lesz a hazai fizetőeszközzel a következő hónapokban. Varga Zoltán szerint továbbra is számos kockázatot lehet azonosítani, ráadásul az EKB júniusi kamatvágása akár még fel is boríthatja a jelenlegi viszonyokat, illetve a második fél évben érdemi lépéseket kell tenni a hazai költségvetési hiány mérséklésére. 

Molnár Dániel ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a forintárfolyammal kapcsolatban nehéz pontos előrejelzést adni, annak alakulása ugyanis egy sokváltozós egyenlet függvénye. Kihatással vannak rá 

• az MNB kommunikációja mellett 
• a Feddel kapcsolatos kamatvárakozások, 
• a geopolitikai konfliktusok, 
• a választások, 
• a hitelminősítői döntések, de 
• technikai hatások is érvényesülhetnek, 

mint az elmúlt években már rendszeressé váló nyári forintgyengülések, amelyben a befektetői pozíciózárások játszhattak szerepet a nyári leállásokat megelőzően. Kedvező esetben a jelenlegi szintek fennmaradhatnak, éppen ezért érdemi gyengülésre nem számít.

Még egy kamatvágás férhet bele a jegybanknak

Virág Barnabás, az MNB alelnöke még márciusban jelentette be, hogy a második negyedévben új szakaszba lép a monetáris politika, azaz a korábbi 75-100 bázispontos vágások helyett a jegybank áttér egy lassabb kamatvágási tempóra. Ennek megfelelően mérsékelte áprilisban 50 bázisponttal az alapkamatot, így ha tartja magát az MNB a kommunikációjához, akkor júniusban 6,5 és 7 százalék között állhat meg. 

A nagy kérdés a hogyan tovább: minden jel arra mutat, hogy a szűkülő kamatfelár miatt ideiglenesen szüneteltetheti a kamatcsökkentéseket, tehát jó eséllyel idén csak apró lépésekre lesz képes a jegybank. Ami egyúttal azt is jelentheti, hogy 2024-ben még mindig 6 százalék fölött marad az alapkamat.