Magyar gazdaság

Magánegészségügy: mélyen a zsebükbe nyúlnak a magyarok, van, aki félmillió forintot sem sajnál az ellátásért

Egy friss, 500 fős kutatásból kiderült, hogy az elmúlt hat hónapban ötből négy ember vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást Magyarországon, miközben a válaszadók több mint harmada 50 és 100 ezer forint közötti összeget, csaknem 5 százaléka pedig 500 ezer forintnál is többet költött e célra. A nem reprezentatív kutatás eredményei szerint elsősorban diagnosztikai és laborszolgáltatásokért, valamint bőr- és nőgyógyászati ellátásért fizettek a megkérdezettek a magánegészségügyben, de előkelő helyen végzett a kardiológia és az urológia is.

Az elmúlt hat hónapban ötből négy ember vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, miközben a válaszadók több mint harmada (34 százalék) 50 és 100 ezer forint közötti összeget, csaknem 5 százaléka pedig 500 ezer forintnál is többet költött e célra – derült ki a Digital Health Essential megbízásából végzett kutatásból, amely az aktuális digitális és magánegészségügyi trendeket vizsgálta Magyarországon.

Magánegészségügy
Magánegészségügy: a legtöbb megkérdezett diagnosztikai és laborszolgáltatásokért, valamint bőr- és nőgyógyászati ellátásért fizetett / Fotó: Getty Images

 

Magánegészségügy: itt a lista, ezekért fizetünk a legtöbbet

A jövőben digitális egészségügyi megoldásokat a legtöbben 

  • a háziorvosi, 
  • a bőrgyógyászati és 
  • a sürgősségi ellátás területén, valamint 
  • a gyermekgyógyászatban használnának szívesen.  

A nem reprezentatív kutatás eredményei szerint 

elsősorban diagnosztikai és laborszolgáltatásokért, valamint bőr- és nőgyógyászati ellátásért fizettek a megkérdezettek, de előkelő helyen végzett a kardiológia és az urológia is.

A kérdőívből – amelyet közel ötszázan töltöttek ki – egyebek mellett az is kiderült, hogy a digitális egészségügyi megoldások legnagyobb kockázatának a válaszadók jelenleg a személytelen, egyedi sajátosságokat figyelmen kívül hagyó megoldások (35 százalék) terjedését gondolják. A felmérésben részt vevők több mint fele egyébként több egészségügyi applikációt is használ a mobiltelefonján. Digitális egészségügyi megoldásokat a legtöbben az állami ellátórendszerhez való hozzáférés céljából használnak, ezt az egészségmegőrzés és az időpontfoglalás követi.  

Érdekes megállapítás ugyanakkor, hogy a válaszadók közül senki nem ellenezte a mesterséges intelligencia bevezetését az orvoslásban, de 52 százalék szigorúan szabályozott keretek között támogatja, 35 százalék pedig maximálisan és optimista az eredményeket illetően. 

Dr. Google beelőzte Dr. House-t

A fenti megállapításokat egyébként a Szinapszis Piackutató legújabb, ezerfős mintán felvett reprezentatív kutatása is alátámasztja. Az emberek 53 százaléka fordul valamilyen online információforráshoz, ha egészségügyi problémája adódik, azaz 

Dr. Google beelőzte Dr. House-t, de úgy is fogalmazhatunk, hogy a legnagyobb internetes kereső által nyújtott információk után az orvosoké az első másodvélemény

– mondta Laczkó Krisztián, a Szinapszis Piackutató üzletfejlesztési menedzsere. 

Hozzátette: a Covid jelentősen megváltoztatta a lakosság öngyógyításhoz és egészségügyi információszerzéshez való hozzáállását, a gyorsan elérhető világhálós források használata pedig csúcsokat döntött. Persze, azóta eltelt három év, és egy új egyensúlyi állapot alakult ki az offline és online csatornák használatában. A leghitelesebb forrásnak szerencsére továbbra is az egészségügyi szakemberek számítanak, őket az alternatív gyógymódok szakértőinek ajánlásai követik, megelőzve a patikai újságokat. Az is beszédes szám, hogy 

az egészségportálokat havi szinten 2,6 millió ember használja tájékozódásra a mintegy 6,9 millió internetező közül.

Dr. Gálffy Gabriella PhD, a Református Pulmonológiai Centrum főigazgatója azt emelte ki az eseményen, hogy a tüdőrák az egyik leggyakoribb daganattípus Magyarországon, amely miatt több mint 8 ezer ember veszíti életét évente, azonban a késői stádiumban felfedezett betegség 3 éves túlélési esélye az elmúlt évtizedben megduplázódott nálunk. 

Egyetlen medikai rendszer működhet majd

Az orvosok, ápolók, gyógyszerészek, kutatók és egészségügyi rendszerek másodpercenként rengeteg olyan alapvető egészségügyi adatot állítanak elő, amelyek elemzése kritikus fontosságú az életmentő munka szempontjából – emelte ki Dr. Rami Riman, az InterSystems EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régiójáért felelős vezetője is. Ennek az adatvagyonnak a hasznosítása kulcsfontosságú lesz a jövőben. 

Egy több mint két éve megjelent kormányrendelet szerint a hazai állami egészségügyi intézményekben a tervek szerint egyetlen medikai rendszer működhet majd a jövőben. Az egységes egészségügyi informatikai szolgáltatások biztosítására létrehozott Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK) feladata így nem csak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) fejlesztése, alkalmazásüzemeltetése, ügyfélszolgálati tevékenységének biztosítása, hanem valamennyi állami egészségügyi intézményi szoftver szállítása és üzemeltetése is. A központosított informatikai szolgáltatásoknak azonban nem csak előnyei vannak – állítja Király Gyula, a Hospitaly Egészségügyi Informatika stratégiai vezetője. 

 

A betegségipar helyett jön az egészségipar

Balogh Péter „Petya” milliárdos üzletember, angyalbefektető a konferencián arról beszélt, hogy a digitális forradalom alapjaiban értelmezi majd újra az egészségügyet, és ennek eredményeképpen Magyarországon is fel fogja váltani a betegségipart az egészségipar. Hozzátette: sokan még mindig „nagy hülyeségeket dumálnak a mesterséges intelligenciáról”, és van olyan orvos, aki felháborodik azon, hogy nemcsak a betegsége tüneteit ismerteti, hanem a mérési eredményeket, statisztikai adatokat, az amerikai egészségügyi ajánlásokat és a lehetséges végkimeneteleket is.

A Figyelő-konferenciák rendezvénysorozat keretében a Mediaworks Hungary Zrt. a Napidoktor támogatásával egészségügyi konferenciát rendez Csak egészség legyen! címmel. A május 28–29-i kétnapos konferencián olyan fontos témákról is lesz szó egyebek között, mint a paradigmaváltás az egészségügyben, a gyógyszeripar kitörési pontjai, a mesterséges intelligencia szerepe és a korszerű táplálkozás.

Jegyek még korlátozott számban ezen a linken kaphatók.

 

A Figyelő-konferenciák rendezvénysorozat keretében a Mediaworks Hungary Zrt. a Napidoktor támogatásával egészségügyi konferenciát rendez Csak egészség legyen! címmel. A május 28–29-i kétnapos konferencián olyan fontos témákról is lesz szó egyebek között, mint a paradigmaváltás az egészségügyben, a gyógyszeripar kitörési pontjai, a mesterséges intelligencia szerepe és a korszerű táplálkozás.

Jegyek még korlátozott számban kaphatók, megvásárolni itt lehet.

magánegészségügy egészségügyi konferencia költés egészségügyi ellátás
Kapcsolódó cikkek