Az internethasználó felnőtt lakosság körében a koronavírus-járvány után 91 százalékra nőtt azok aránya, akik egészséggel és betegséggel kapcsolatos kérdésekben használják a világhálót. Az online információgyűjtés legfontosabb felületei továbbra is
- a weboldalak,
- a közösségi média platformjai és
- a videómegosztó oldalak.
A páciensek mintegy 70 százaléka az orvoshoz fordulás előtt és után is felkeresi ezeket a forrásokat – közölte a Semmelweis Egyetem.
Mit gondolnak a mesterséges intelligenciáról a páciensek?
A kutatók egy 2021-es felmérésükhöz képest új elemként arra is kíváncsiak voltak, hogy a lakosság hogyan viszonyul a mesterséges intelligencián (MI) alapuló egészségügyi megoldásokhoz. A válaszadók
- mintegy 30 százaléka pozitívan,
- majdnem ugyanennyien negatívan,
- 40 százalékuk pedig semlegesen foglalt állást ebben a kérdésben.
Az MI különböző egészségügyi szűréseken, diagnózisalkotásban, leletértelmezésben való használatáról a megkérdezetteknek megközelítőleg a 45 százaléka hallott már. „A digitális technológiák ismertsége – mint az e-recept, online időpontfoglalás, beutalókérés, EESZT-felület – mintegy 90 százalékos. A válaszadók 70-80 százaléka pedig már használta is ezeket. Az elmúlt három évben a szenzorokat, okoseszközöket, applikációkat is egyre többen alkalmazzák, az utóbbi kettőt a felmérésben részt vevők mintegy fele – az igény ezekre óriási”– mondja dr. Győrffy Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docense, a kutatás egyik vezetője.
Az új, országos felmérésből az is kiderült, hogy manapság a 60 év feletti korosztály egyre nyitottabb a digitális megoldásokra, sokan okostelefont és internetet is használnak. Ennek a korosztálynak azonban továbbra is a személyes orvos-beteg találkozó a legfontosabb, a digitális megoldások másodlagosak, csak kiegészítő jellegűek.
Ugyanakkor a távvizit, távdiagnosztika használata csak 14 százalék, a páciensek azonban – ha lenne rá lehetőségük – a jelenleginél nagyobb arányban próbálnák ki ezeket – emeli ki a kutató.
Aki használja, többet akar
„A digitális megoldásokkal kapcsolatos igények magasak, az érintettek jelentős része szívesen venné, ha kezelőorvosa ajánlana neki hiteles weboldalakat, megbízható applikációkat, 80 százalék azok aránya, akik szeretnék, ha e-mailben is kommunikálhatnának, képeket oszthatnának meg. A betegek több mint fele akár a közösségi médiát is szívesen használná az orvossal való kapcsolattartásra” – mondja dr. Girasek Edmond, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa, a kutatás másik vezetője.
A kutatók kérdéssora arra is választ keresett, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhatnak a digitális megoldások. A megkérdezettek az előnyök között leginkább továbbra is a kényelmet, a hatékonyságot és az időspórolást emelték ki, a hátrányok és kockázatok között pedig azt, hogy az ellátás személytelenebbé válik, sokszor félreértelmezhetők a velük megosztott, az egészségügyi állapotukra vonatkozó adatok.
A 2024-ben készült vizsgálatot megelőzte egy, a koronavírus-járvány harmadik és negyedik hulláma alatt, 2021 júliusa és 2022 májusa között, orvosok körében készült tanulmány is, amelyben arra keresték a választ a kutatók, hogy milyen a magyar szakorvosok és rezidensek digitális egészséggel kapcsolatos tudása és ismerete. Az online felmérésben akkor 1774-en vettek részt (1576 orvos és 198 fogorvos). Ezzel párhuzamosan 2021. október 5–13. között a kutatócsoport egy lakossági, 1500 fős, telefonos, reprezentatív felmérést is végzett E-páciensek Magyarországon címmel.
A Figyelő konferenciák rendezvénysorozat keretében a Mediaworks Hungary Zrt. a Napidoktor támogatásával egészségügyi konferenciát rendez Csak egészség legyen! címmel. A május 28–29-i kétnapos konferencián olyan fontos témákról is lesz szó egyebek között, mint a paradigmaváltás az egészségügyben, a gyógyszeripar kitörési pontjai, a mesterséges intelligencia szerepe és a korszerű táplálkozás.
