Elszállhat a költségvetés, óva intik a kormányt a költekezéstől

Indokolt a nagyon fegyelmezett költségvetés, illetve annak folyamatos monitorozása, hogy tartható-e a 4,5 százalékos hiánycél – mondta a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, Horváth Gábor a Magyar Közgazdasági Társaság meghívására tartott online előadásában kedden.

Az Államadósság és versenyképesség című előadásában felidézte, hogy tavaly Magyarország 0,6 százalékponttal tudta csökkenteni GDP-arányos államadósságát. Voltak olyan uniós tagállamok, amelyek ennél lényegesen dinamikusabb adósságcsökkentést értek el, ugyanakkor tíz országban nőtt az államadósság, és most 13 olyan EU-tagállam van, amely nem felel meg az adósságszabálynak.

Megemelkedett az államadósság és a kamatkiadás

A KT elnöke kitért a hazai kamatkiadások jelentős összegére és nagyságrendjére. A 2010-es években a GDP növekedése mellett a rendkívül alacsony kamatszint segítette a magyar költségvetés kamatkiadásainak normalizálódását, hozzájárult ahhoz, hogy viszonylag alacsony szinten lehetett tartani a hiányt, és lehetett csökkenteni a GDP-arányos államadósságot.

Az elszálló infláció és az annak letöréséhez kényszerűen újra két számjegyűre emelt kamatok a forintadósság terhét magas szintre emelték. 

A magyar államadósság szintje az EU átlaga alatt van, ugyanakkor a régiós versenytársak mindegyikénél magasabb.”

Horváth Gábor és a Költségvetési Tanács szerint annak érdekében, hogy tartósan 4 százalék felett legyen a GDP bővülése, az egyensúlyok helyreállítása mellett átfogó versenyképességi reformokra is szükség van. Az előző évtized legfontosabb gazdasági tényezői mennyiségben csak mérsékelten növelhetők tovább, így azok minőségét kell javítani a felzárkózás folytatásához.