Ezért lépett a fékpedálra az MNB – Virág Barnabás üzenetére figyel a piac
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa mai ülésén 25 bázisponttal, 7 százalékra mérsékelte az alapkamatot, ezzel elérte a 6,75–7 százalékos kamatvárakozás felső szélét – kezdte a háttérbeszélgetést Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen. Virág szerint a külső környezetben erősek a kockázatok, ami szűkíti a jegybank mozgásterét, júliustól új szakasz kezdődik a monetáris politikában, ezért az üzenet is megváltozik.
Jelezte, hogy nem dőlhetünk hátra, a változékony pénzpiaci környezet, a jelentős geopolitikai kockázatok továbbra is óvatos megközelítést tesznek szükségessé. Ezért kulcsfontosságú a pénzpiacok stabilitásának fenntartása.
Az MNB ma megtárgyalta az inflációs jelentést, ez alapján
a fogyasztóiár-index a jegybanki toleranciasáv közelében marad, ám a maginfláció csökkenése megállt, a következő hónapokban öt százalék közelébe emelkedik.
Ami a növekedést illeti, 2024-ben a belső kereslet támogatja a GDP bővülését, ezen belül a lakossági óvatosság olvadása és a reálbérek emelkedése.
Áprilisban a folyó fizetési mérleg többlete ismét csúcsot döntött, ennek köszönhetően az aktívum a várakozásoknál is magasabb lehet. A fizetésimérleg-aktívum a 2 százalékos GDP-arányt is elérheti.
A politikai változások hatással vannak a pénzpiacokra
A részletekre rátérve elmondta, romlott a befektetői hangulat az elmúlt hónapban, új elemként jelent meg, hogy az EP-választásokat követően nőtt a bizonytalanság, ami a feltörekvő piacokra is hatással van, ezt látni a dollár erősödésében.
Az infláció Amerikában még mindig 3 százalék fölött van, emiatt a nagyon gyors dezinfláció megtorpant, ami a nagy jegybankokra is hatással van. A Fed esetében azt látni, hogy a külső kamatkörnyezet elhúzódóan magas maradhat, így maximum két kamatcsökkentés lehet a tengerentúlon. Az EKB esetében is egy-két kamatcsökkentésre van még kilátás, ezért továbbra is marad a szigorú hangvétel.
Kisebb lehet a vártnál az idei infláció Magyarországon
Az előrekintő inflációs kilátások mintegy fél százalékponttal javultak márciushoz képest Virág szerint, ez az elmozdulás, amit láttunk, szerinte bizakodásra ad okot.
Több olyan tényezőt azonosított a monetáris tanács, amelyek óvatosságot indokolnak, Virág Barnabás szerint nem szabad túlértékelni az infláció alakulását.
Hangsúlyozta, az év hátralévő részében a maginfláció emelkedni fog, ezért is indokolt az óvatosság, ahogy az inflációs várakozások változása is figyelmeztető jel. Miközben a megfigyelt infláció jelentős mértékben csökkent az elmúlt öt hónapban, az inflációs várakozások csökkenése moderáltabb. Ezért itt a célhoz kell horgonyozni a várakozásokat. Összességében két olyan forgatókönyvet is lát maga előtt a monetáris tanács, amelyek egyaránt az infláció emelkedését vetítik előre.
Továbbra is erőteljes a bérdinamika
Virág szerint, bár a tavalyinál kisebb lesz, de a 4 százalék körüli infláció mellett a reálbér-dinamika nagyon erőteljes lesz, 7 százalék körül alakulhat. Jelezte, hogy egyre fontosabbá válik a jövőben a fogyasztói óvatósság oldódása, ez szerinte nagyon fokozatosan zajlik. Az év második felében lehet látni majd a kiskereskedelmi adatok fellendülését.
Az idén 2–3 százalék közötti növekedést várnak, jövőre pedig 3,5–4,5 százalék közöttit, tehát a növekedési prognózison nem módosítottak.
Idén még a lakossági fogyasztás lesz a növekedés motorja, illetve a nettó export, ám 2025-től kiegyensúlyozott lesz a GDP-bővülés, amikor a vállalkozások is elkezdik az elhalasztott beruházásokat végrehajtani, illetve beépülnek az exportkapacitások, ahogy a külső kereslet is helyreállhat.
Lezárult a monetáris politika egy szakasza, új szakasz kezdődik
Jelezte, hogy 2008 óta idén volt a legnagyobb a folyó fizetési mérleg első négy hónapos kumulált egyenlege, ami azt mutatja, hogy az a változás, amely 2023-ban megtörtént, idén tovább folytatódhat, sőt, ez még a jegybank várakozásánál is gyorsabb.
Hangsúlyozta Virág Barnabás, hogy a monetáris politika szakasza most júniusban lezárult. Emlékeztetett rá, tavaly óta 18 százalékról 7 százalékra csökkent az irányadó ráta. Most azonban új szakaszt kell nyitni.
Ezt azzal is indokolta, hogy a befektetői hangulat romlott, az EP-választásokon a bizonytalanság nőtt, ahogy a kamatkörnyezet is befolyásolja a jegybankok mozgásterét. Szerinte a mostani kockázati környezetben kiemelten fontos, hogy a kitűzött költségvetési célokat elérje a kormány.
Fontosnak nevezte, hogy a hitelek jelentős részénél nem az alapkamat a meghatározó. A hitelpiacon az új kibocsátásoknál 90 százalék körüli az egy éven túli fixálás, ez a vállalatoknál kétharmados arány. Ez azt jelenti, hogy nem elegendő a rövid oldali kamatokra fókuszálnia, hanem a hosszú oldalra is figyelnie kell az MNB-nek.
Júliustól új szakasz kezdődik a monetáris politikában, innentől kezdve a monetáris tanács a beérkező adatok alapján hónapról hónapra hoz döntést, az bizonyos, hogy az év második felében szűk a mozgástér kamatcsökkentésre
– fogalmazott Virág.
Mi indokolta a lassítást és az új iránymutatást, miközben csökkentette a jegybank az inflációs várakozását?
Újságírói kérdésre az MNB alelnöke elmondta, hogy mindig két tényezőhalmazt vizsgál a jegybank, az egyik az inflációs várakozás. Itt azt látták, hogy a kövektező hónapokban a vártnál kedvezőbb pálya is kialakulhat, de ezt a monetáris tanács nem szeretné túlreagálni abban a közegben, amelyben a pénzpiacok mozognak. Ráadásul a maginfláció a következő hónapokban emelkedni fog, ami fegyelmezett monetáris politikát indokol, illetve jelezte, hogy az inflációs várakozások horgonyzása továbbra is lassan halad. A harmadik elem pedig a monetáris tanács kockázati érzékelése, itt a Fed és az EKB közötti divergenciát, illetve az erőteljes bérdinamikát említette, ezek szerinte okozhatnak még kellemetlen meglepetéseket.
A globális befektetői hangulat romlását láttuk az elmúlt egy hónapban
– ismételte meg, ennek egyik oka az EP-választások kimenetele, illetve a geopolitikai fejlemények, amelyek a régiós pénzpiacokra hatással voltak.
Ami az iránymutatást illeti, Virág szerint leképezi azt a közeget, amelyben most működnek, a további kamatcsökkentések tere jócskán beszűkült.
Mikor kezdhet bele a kamatcsökkentésbe a Fed?
Szerinte a helyzet egyértelmű, Magyarország a feltörekvő piacok közé tartozik, ezért a Fed döntései nagyon erős hatással vannak ránk. A forint gyengülésével kapcsolatban azt mondta, nem szeretné értékelni az árfolyam változását, de az árfolyam stabilitása most kiemelten fontos az infláció alakulása szempontjából. A tartós elmozdulások lesznek érdekesek, szerinte itt kell nagyon egyértelműen vizsgálni, hogy a forintpiacot érő hatások közül melyek a domináns faktorok.
Ha csak a makrogazdasági faktorokat nézi, ilyen a reálkamat, a folyó fizetési mérleg, a növekedés beindulása, az elmúlt időszak hírei inkább kedvezők voltak. De azt is látni kell, hogy a globális közeg változása dominálja a magyar piacon. Ezért a következő hónapokban azt kell vizsgálniuk, hogy e két hatás közül melyik lesz az erőteljesebb.
Elegendő-e az alapkamat, mit vizsgált a jegybank?
Újságírói kérdésre elmondta, hogy az alapkamat továbbra is a fő eszköz, amelyen keresztül el tudják érni az árstabilitást.
Egy másik kérdésre elmondta, hogy egyetlen opciót vizsgált a monetáris tanács a mai ülésén, ez pedig a 25 bázispont volt, egységesen mindenki támogatta.
A legfrissebb prognózisuk alapján megvan a kormány beavatkozási tere, amivel stabilan tudja hozni a 4,5 százalékos hiánycélt. De jelezte, hogy erről a döntéseket a kormány hozza meg.
Arra a kérdésre, hogy mivel tudja támogatni a jegybank a növekedést, azt mondta, látni kell pontosan, hogy mi a növekedést leginkább gátló tényező. Szerinte kulcskérdés az óvatossági motivumok oldása, ebben a jegybanknak is fontos szerepe van. Hangsúlyozta, hogy minél gyorsabban tudják lejjebb hozni az inflációs várakozásokat, annál gyorsabb lesz a kilábalás. A második elem a hitelpiac, itt azt látják, hogy megindult az élénkülés a lakossági oldalon, a vállalati oldalon a kivárás a jellemző. Szerinte az a monetáris politika tudja támogatni a hitelpiacot, amely a hosszú oldalon is biztosítja a kamatok csökkentését.
