Ezt azért senki sem várta: durván beindult a lakossági hitelpiac
Extra lendületet vett áprilisban a lakossági hitelpiac, amelyben a lakáscélú hitelek mellett a személyi kölcsönöknek jutott meghatározó szerep – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden közzétett adataiból.
A jegybanki statisztikák szerint a negyedik hónapban 121,2 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket a háztartások, ami már a márciusi, 97,8 milliárdos volumenhez képest is jelentős ugrás, az egy évvel korábbi mennyiségnek pedig több mint a háromszorosa. A lakáshitel-piac látványos élénküléséhez persze nagyban hozzájárult a gyermekvállalásra készülő házaspárok otthonteremtését szolgáló CSOK Plusz januári megjelenése: a támogatott konstrukció keretében akár ötvenmillió forintos hitelösszegig is elmehetnek az érintettek, ami jelentősen megdobja az egy szerződésre jutó átlagos összeget is.
A személyi kölcsönök piacán szintén rendkívül erős keresletről tanúskodnak az MNB adatai: itt az új szerződések összege elérte a 68,2 milliárd forintot, amely amellett, hogy 11,7 milliárddal meghaladta az egy hónappal korábbit, új rekord is. A babaváró hitel piacán némileg emelkedett a kereslet márciushoz képest, a 22,4 milliárd forintnyi új szerződés 2,5 milliárddal volt több az egy hónappal korábbinál. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél az eddigi legerősebb hónapot zárta a piac: 7,5 milliárd forintnyi új kihelyezést regisztráltak a pénzügyi szolgáltatók, ami bő egyharmadával több a márciusi 5,6 milliárdnál.
Az első négyhavi adatok szintén nagyon biztatóan alakultak a lakossági hitelpiacon: a lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződések összege megközelítette a 765 milliárd forintot az év első harmadában, ami 82,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi volument. A drasztikus mértékű növekedésben a lakáshiteleknek jutott a meghatározó szerep, amelyeknél az új szerződések összege két és félszeresére, 386,2 milliárd forintra ugrott. (A kiugráshoz persze az alacsony bázis is kellett: tavaly nagyon rossz évet zárt a lakáshitelpiac.)
A személyi kölcsönöknél ettől jóval elmaradó, de szintén igen erőteljes, 55 százalékos bővülést mért az MNB: az első négy hónapban megkötött, 229,9 milliárd forintnyi új szerződés tükrében jó esély mutatkozik arra, hogy az év egészében is rekordot érjenek el a kihelyezések. A babaváró hitelnél viszont egyelőre csak nagyjából a tavalyi első négy hónap szintjének megismétlésére futotta, a szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéseinek összege pedig közel az ötödével csökkent éves összevetésben, és 24,4 milliárd forintot tett ki.
A lakossági hitelek állománya közben új csúcsot ért el: április végén meghaladta a 10 350 milliárd forintot, amely nem egészen ötszázaléknyi bővülést tükröz éves alapon. Ha viszont a kereslet változatlanul ilyen élénk marad az év hátralévő részében is, akkor a lakossági hitelportfólió növekedésének üteme is gyorsulhat az előttünk álló hónapokban.
