Apró fénysugár: ha minimálisan is, de gyorsulhatott a magyar gazdaság növekedése
Az Európai Unió gazdasági hangulatindexének (Economic Sentiment Indicator, ESI) elmúlt háromhavi adatai alapján tovább folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. Ennek üteme azonban a második negyedévben jó eséllyel nem fogja jelentősen meghaladni az első negyedévben mért 0,8 százalékot, vagyis dinamizálódásról egyelőre nem lehet beszélni. Ez derül ki a legnagyobb magyar tulajdonú adattanácsadó cég, a Hiflylabs elemzéséből.
Az Európai Unió gazdasági hangulatindexének június végén publikált legfrissebb adatai szerint a májusi kis megtorpanást követően ismét javult az üzleti hangulat Magyarországon. A magyar ESI értéke az áprilisi 98,7-ről májusban 98,2-re esett, majd júniusban egy jelentősebb ugrással 101,7 pontra emelkedett.
Ez az érték már az átlagosnak számító 100 pont felett helyezkedik el, tehát a gazdaság fokozódó élénkülését jelzi előre a következő időszakban.
Farsang Bence, a Hiflylabs adatelemzője szerint a magyar ESI hangulatindex pontszáma úgynevezett „puha statisztika”, mivel nem tényszámokra épül, hanem reprezentatív kérdőívekre adott válaszokra, amelyek a gazdaság különböző szegmenseiben működő cégek vezetőitől származnak.
A tapasztalat ettől függetlenül azt mutatja, hogy a havonta közölt értékek az esetek többségében nemcsak kellő pontosságú becslést adnak a gazdaság állapotáról, de statisztikai összefüggés is kimutatható az ESI-index alakulása és a magyar GDP változása között. Az elmúlt évek adatainak elemzéséből kiderül, hogy az ESI-index 1 pontos emelkedése – más tényezőket figyelmen kívül hagyva – átlagosan 0,07 százalékpontos GDP-növekedést vetít előre az előző negyedévhez képest
– vélekedik a szakember.
Ebből az összefüggésből kiindulva az ESI-index márciustól számított 3,2 pontos emelkedése alapján a második negyedéves magyar GDP-adat várhatóan meghaladja az első negyedév értékét, a növekedés üteme azonban nem fog érdemben változni.
„Jóllehet az elmúlt hónapok magyar hangulatindex-mutatóiból folytatódó pozitív tendencia rajzolódik ki, ennek paramétereit elemezve még nem lehet határozott kilábalásról, a gazdaság egyértelmű dinamizálódásáról beszélni” – magyarázta Farsang Bence.
Nem biztos, hogy pontos az index
Bár az adatok statisztikailag megfelelő eredményt mutatnak, érdemes foglalkozni a hangulatindexek módszertani korlátaival. „Az üzleti hangulatot és a mérések pontosságát számos tényező befolyásolhatja, például kormányzati döntések, választási eredmények, globális válságok, háborúk, világjárványok vagy természeti katasztrófák. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az index számítása a kérdőíves eredményekre, sokszor szubjektív válaszokra támaszkodik, és nem egzakt gazdasági adatokra, mutatószámokra. Ezen felül mintavételi problémák is adódhatnak” – mondta Farsang Bence.
A német hangulatindexek a legpontosabbak
Nemcsak az unió közöl rendszeresen olyan hangulatindex adatokat, amelyekből következtetéseket vonhatunk le a magyar gazdaság aktuális állapotára vagy növekedési kilátásaira vonatkozóan. Az OECD-nek szintén van ilyen mutatója, de ide sorolhatjuk a német gazdaságkutató intézet, az ifo Institute által havonta publikált üzleti hangulatindexet is, amely a német gazdasággal kapcsolatos várakozásokra fókuszál.
Érdekesség, hogy ez utóbbi adja messze a legpontosabb előrejelzést a magyar GDP-változás irányára és mértékére. A 2005 és 2024 közötti időszak adatainak elemzése alapján az ifo Institute indexe 78,5 százalékban bizonyult pontosnak e tekintetben. A második helyen az ESI német hangulatindexe áll 71,5 százalékos eredménnyel, a harmadik az OECD magyar hangulatindexe 66,4 százalékkal, míg a legkevésbé pontos éppen az ESI magyar hangulatindexe 66 százalékkal.
Júniusban a GKI konjunktúraindexe is enyhe emelkedést mért: bár az üzleti szféra derűlátóbbá vált, ám a lakossági bizalom stagnált a hónap során. A második negyedéves GDP-adatokat június 30- án teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal, ekkor kiderül, hogy valóban folytatódott-e a magyar gazdaság bővülése az első negyedéves szezonálisan kiigazított 1,7 százalékos kibocsátás növekedés után.
