Hőség: 45 fokos hőérzet is lehet majd a nagyvárosokban – mutatjuk
Extrém hőstresszről akkor beszélünk, amikor 38 Celsius-fok feletti a hőérzet. Minél melegebb a kinti hőmérséklet, annál nagyobb kihívást jelent a szervezetnek lehűteni magát az optimális 37 fokos testhőmérsékletre – mondta Szabó Péter klímakutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusz hallgatója.
Az elmúlt bő 50 év alatt a júniusi és a júliusi nappali hőmérséklet melegedett fel a legjobban, de az augusztusi sem sokkal marad le tőlük – mondta a Világgazdaságnak a klímakutató.
A felmelegedés következtében a nyári időszak 40-45 nappal hosszabb lett. Ha megváltozik az átlaghőmérséklet akkor a szélsőséges értékek is követik azt, a hőhullámok gyakorisága és intenzitása nő, amely közvetlenül és rövid távon hőstressznek teszi ki az emberi szervezetet
– hangsúlyozta.
Mi az a hőérzet?
A külső hőmérséklet érzékelése (hőérzet) határozza meg a hőstresszt. A hőérzetet egy úgynevezett univerzális hőstresszindex mutatja meg. Ez a számítás külső hőmérséklettől függetlenül, bármilyen éghajlaton alkalmazható. A hőérzet mutatója:
- a külső hőmérséklet,
- a napsugárzás,
- a szél és
- a levegő páratartalma alapján állapítható meg.
A direkt napsugárzás, a párásabb levegő, azaz a relatív nedvesség is növeli a hőérzetet, de ha például fúj a szél, akkor csökken a hőérzet.
Mi az a hőstressz?
Olyan állapot, amikor a szervezet extrém magas hőmérsékletnek van kitéve. Az emberi agyban a hipotalamusz vezérli azt, hogy megfelelő legyen a testhőmérséklet a szervek számára. A testhőmérséklet ideális esetben átlagosan 37 Celsius-fokos. Az ennél magasabb hőmérsékletet nehezen viseli, azaz a magas hőérzetet úgynevezett stresszként kezeli és ilyenkor megváltoznak a szervezet fiziológiai folyamatai is.
Hőstressz hatására kitágulnak az erek, megváltozik a vérnyomás, verejtékezni kezd a test és a szomjúság is megnő
– mondta Szabó Péter.
A mérések alapján extrém hőstresszről 38 Celsius-fok feletti hőmérsékletnél beszélünk, amikor a szervezetnek már nagyon nagy megterhelés lehűtenie magát. Leginkább a gyermekekre, a 65 év felettiekre, valamint a szív- és érrendszeri betegségekkel rendelkezők egészségi állapotára veszélyes. A szervezet nehezebben birkózik meg a hűtéssel, ezért a többlethalálozás is megnő.
A legtöbb hőhullámos nyár Magyarországon 2012-ben és 2015-ben volt. A felmérések kimutatták, hogy a teljes lakosságot nézve,
2012-ben 30 százalékos, 2015-ben pedig 17 százalékos többlethalálozás volt megfigyelhető a hőstresszes napokon
– hangsúlyozta a szakértő.
A hőstressz indexe 12–16 óra között van a maximális értéken. Például (ahogy idén is) 2007-ben több napon át 40 fok körül volt a mért legmelegebb hőmérséklet, a hőstressz indexe pedig a 44-45 Celsius-fokot is elérte.
46 foktól a kutatók életveszélyes kategóriának definiálták a hőstressz értéket.
Szabó Péter és kollégája, Pongrácz Rita megvizsgálták, hogy 1971 óta hogyan növekedett az extrém hőstresszes napok gyakorisága és intenzitása hazánkban. Az eredmények azt mutatták, hogy a 70-es-80-as években, alig és legfeljebb júliusban és augusztusban voltak extrém hőstresszes napok. A 90-es évektől már júniusban is megjelentek, ma pedig már minden évben lehet rá számítani, valamint szeptemberben is előfordulhat.
Leginkább a nagyvárosok érintettek, a városi hősziget (épített környezetben a beton megtartja a hőt, majd éjszaka kiengedi magából) hatás miatt.
Különösen érintett az Alföld délkeleti része:
- Szeged,
- Baja,
- Kecskemét és
- Békéscsaba és környezete
– emelte ki Szabó Péter.
A jövőbeli elemzéseket regionális klíma modellekkel vizsgálták, 3-féle jövőképpel:
- zöld jövő – a párizsi megállapodásokban foglalt klímacélok betartása
- 2040-től kibocsátás-csökkentés (üvegházhatást fokozó gázok)
- folytatódik a jelenlegi kibocsátási trend.
A kutató nyomatékosította:
ha minden így megy tovább, a pesszimista forgatókönyv szerint, akkor azt látjuk, hogy Szeged környékén az éves maximális hőstressz értéke, eléri majd a 45 Celsius-fokot, amely jelenleg csak 40 fokot jelent abban a térségben.
Szeged nemcsak a napfény, hanem az életveszélyes hőstressz városa is lehet
A kutatók példaként elkészítették Szeged városára a hőérzeti klímadiagramot. Jelenleg májusban és szeptemberben a napok kétharmadában kellemes (stresszmentes) az idő. Ha a pesszimista forgatókönyv marad, ez a század végére jelentősen meg fog változni és július-augusztusban megszűnik majd a kellemes (stresszmentes) nap.
Újra kellene gondolni a hőségriadó kritériumrendszerét
Jelenleg az országos tiszti főorvos által elrendelt harmadfokú hőségriadó kritériumrendszere (amikor a napi átlaghőmérséklet legalább 3 napig 27 °C feletti) van használatban. A melegedés miatt globálisan egyre több nedvesség is lesz a légkörben, ezért érdemes elgondolkodni egy hőstresszalapú kritériumrendszeren, mert az mutatja meg, hogy az emberi testet milyen és mekkora stressz éri a hőség miatt – vélekedett Szabó Péter.
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítást jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
Be sem ült a székbe, máris temeti a projektet: Vitézy Dávid szerint az életben nem fognak 200-zal száguldani a vonatok a Budapest–Belgrádon
