Áremelés két oldalról: a boltok után a malmok is drágábban adják a lisztet

A malmok szeptemberig közel egy éve nem emelték a liszt átadási árát – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Amit most a fogyasztók a boltokban tapasztalnak, az a kereskedelem árkorrekciója az ársapka és a kötelező akciók után – tette hozzá. A lisztárak kérdése most azért különösen éles, mert közben az ársapkát követő kötelező akciózás is megszűnt, és a KSH adatai szerint a liszt kilónkénti fogyasztói ára a júniusi 178 forintról 46,6 százalékos növekedéssel júliusban 261 forintra nőtt. Lakatos Zoltán szerint ez az áremelkedés kizárólag a kiskereskedők árkorrekciójának a következménye.

Ez a fogyasztóiár-emelkedés gyakorlatilag akkor jött, amikor a malmok bejelentették, hogy szeptembertől emelik átadási áraikat. Az emelés mértéke vállalati döntés, Lakatos szerint kilónként 10-15 forintot jelenthet, amit a jelenlegi 125–145 forintos átadási árakra tehetnek rá. A malmok korábban két számjegyű áremelést harangoztak be, Lakatos szerint azonban az átlagosan realizálható árnövekedés vélhetően a tíz forinthoz lesz közelebb, így a malmok nagyobb részénél százalékban csak egy számjegyű lesz a növekedés. 

A szezon kezdetén a malmi minőségű búza ára még tonnánként 63-65 ezer forint volt ami egy ideje már 80 ezer forintos szintre ugrott. Sőt, a magyar búzapiac elvált az európaitól, és már magasabbak az árak, mint a párizsi tőzsdén, a Matifon . Lakatos szerint a költségnövekedést csak a liszten keresztül tudják érvényesíteni, a korpa árát ilyen mértékben nem tudják növelni. A búzaáron felül persze a malmokat is már év eleje óta nyomja a minimálbér és az egyéb bérek emelése, a nyári hónapokban a nagyobb felhasználás miatt pedig az áramdíj is emelkedik. A 10-15 forintos áremelés mindezek alapján ahhoz szükséges, hogy az iparág rentabilitása megmaradjon, és ki tudja használni az uniós pályázatok adta lehetőségeket. 

A Gabonaszövetség nemrég megvizsgálta a malomipar nemzetközi árait, amiből az derül ki, hogy Magyarország a világon a sereghajtó, amin a júliusi áremelkedés sem sokat változtat. 

– állítja Lakatos Zoltán, aki szerint a mostani áremelés idején is lesz egy-két malom, amelyik megpróbál még néhány hétig nem emelni, abban bízva, hogy ezzel sikerül piacot szereznie, amit nyilván más cégek rovására tehet meg. 

A szakmabeliek sokszor elmondták már, hogy az idei búza minősége jóval gyengébb a szokásosnál, ezért „többet kell foglalkozni vele”, hogy jó lisztet őröljenek belőle. „A malomiparban hozzászoktunk ahhoz, hogy 30-as sikértartalmú búzákkal dolgozunk, jó fehérjetartalommal és sütőipari értékkel, most pedig örülünk a 28-29-es sikérnek, a fehérjével igazából nincsen gond, de a sütőipari érték az A vagy B helyett igencsak a B-nek az alja” – mondta. Mivel pedig kevés termett a malmi minőségű búzából, most az is kérdőjeles, hogy a jövő év első fél évében hol találnak majd jó minőségű, őrlésre alkalmas búzát.