A szélsőséges időjárás miatt emelkedhet az élelmiszerek ára Európa-szerte
A napraforgó- és a kukoricatermést is megviselte idén az aszály, mennyiségben jóval kevesebb lesz a termés a vártnál, és minőségben sem a legjobbakat várják a szakemberek, látva a kukoricacsövek méretét, az összeaszott szemeket – írja elemzésében az MCC Klímapolitikai Intézet. Az aszály ellenére idén a hazai ellátás várhatóan biztosítva lesz, de az exportkötések miatt importra is szükség lehet. A keveréktakarmányok esetében részben búzával helyettesíthetik a drágább kukoricát, így takarmányhiány nem valószínű. Szerbiában és Horvátországban viszont számolnak a hiánnyal, ott közel 65-70 százalékos terméskiesést várnak.
Az első becslések szerint Magyarországon mintegy 150 ezer tonnával kevesebbet takarítanak be almából, mint tavaly. Az agrárkamara szerint az étkezési minőségű alma mennyisége a várakozások szerint 90-100 ezer tonna körül alakul, míg ipari almából 220-240 ezer tonnányit takaríthatnak be idén. A termés a belföldi fogyasztást sem fedezi, miután az étkezési alma igénye 110 ezer tonnára, míg a feldolgozói kapacitás 400 ezer tonnára tehető. Az agrárkamara és a FruitVeB szerint a léalma nettó felvásárlási ára a napokban kilogrammonként 75-80 forint között szóródik, ami a tavalyi közel duplája. Az étkezési alma esetében pedig 25-35 százalékos termelőiár-növekedés várható.
Eközben Lengyelországban mintegy 30-50 százalékos terméskiesés várható almából, hasonlóan Romániához és Csehországhoz.
Az olívaolaj ára rekordmagasra emelkedett a rendkívül meleg időjárás miatt, a rizst az aszály és az árvizek egyaránt súlyosan érintik, a burgonyatermést a nyugat-európai túlzott esőzések és a kontinens keleti részét sújtó szárazság, a paradicsom termés 8-10 százalékát pedig a hőhullámok szelektálták.
Összességében Európa agrárterületeinek 45-46 százalékát érinti idén a nyári szélsőséges időjárás, mely jelentős terméskiesést és a termés minőségének romlását vonja maga után. Ezért idén Európa-szerte jelentős élelmiszerár-emelkedésre kell számítani az időjárási extremitások miatt, melyet még tetéz a bizonytalan globális geopolitikai helyzet, illetve az ázsiai extrém csapadékos időjárás és az afrikai szárazság is.
Az intézet hivatkozik az Európai Központi Bank (EKB) és a Potsdami Klímahatáskutató Intézet előrejelzésére, amely szerint
a következő évtizedben az élelmiszerek éves inflációja akár évi 3,2 százalékponttal is emelkedhet a magasabb hőmérséklet miatt. Ez pedig az éves teljes infláció akár 1,18 százalékpontos növekedését is jelentheti 2035-ig.
Többletkiadást okoz az agráriumnak a tenyészidőszak megváltozása is, amely szintén megjelenik az élelmiszerárakban is. A 2022-es forró és száraz európai nyár következtében körülbelül 0,6-0,8 százalékponttal nőtt az élelmiszer-infláció Európában. Az EKB előzetes becslése szerint az időjárás miatt idén télen és jövőre is hasonló tendencia várható a kontinensen.
Az elemzés szerint a környezeti változások és a talajok fokozott romlása együttesen a jövőben további tartós élelmiszer-inflációt okozhatnak, melyet egyedül adaptációval, a mezőgazdasági öntözési rendszerek korszerűsítésével, új stressztűrő növényfajták nemesítésével, továbbá precíziós eszközökkel lehet csak kivédeni.
Gyenge kukoricatermés: nem borul a takarmánypiac, de szükség lesz importra is
Éppen elég lehet az idei kukoricatermés a hazai felhasználásra, de az exportkötések miatt minden bizonnyal importra is szükség lesz. Kulik Zoltán, a takarmánypiacon meghatározó Vitafort Zrt. vezérigazgatója azzal számol, hogy a keverékekben részben búzával helyettesítik majd a drágább kukoricát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.