Hiába remekelt az építési ágazat, az ipar lerontotta a növekedést – a fogyasztás pedig nem dobott mentőövet
Magyarország bruttó hazai terméke a második negyedévben a nyers adatok szerint 1,5 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – erősítette meg a Központi Statisztikai Hivatal az előzetes adatokat kedden.
Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött.
Az év első fél évében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 1,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.
Az ipar teljesítménye április–júniusban 2,4, azon belül a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása és a közúti jármű gyártása járult hozzá a csökkenéshez, és az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését.
Az építőipar hozzáadott értéke 6,2 százalékkal meghaladta, a mezőgazdaságé (az aszály következtében) 5,2 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakának adatait.
A szálláshely-szolgáltatások súlya nőtt
A második negyedévi 1,5 százalékos növekedéshez pozitívan járultak hozzá a szolgáltatások (1,4 százalékponttal), a termékadók és -támogatások egyenlege (0,4 százalékponttal), valamint az építőipar (0,3 százalékponttal). A mezőgazdaság teljesítménye 0,2, az iparé 0,5 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,4 százalékkal nőtt. A legnagyobb növekedés (7,2 százalék) a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 6,9, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 4,7, az információ és kommunkációé 3,3 százalékkal nőtt. A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 3,2, az oktatásé 3,0, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé és az ingatlanügyleteké egyaránt 2,8, a kereskedelemé 2,0 százalékkal növekedett.
A fogyasztás 2,7 százalékkal nőtt
A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban emelkedett: a tartós termékek esetében 9,1, a féltartósok esetében 2,0, a nem tartósok esetében 4,3, a szolgáltatások esetében 3,6 százalékkal.
A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,7 százalékkal nőtt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a második negyedévben 15,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké csökkent, az utóbbié erős mértékben.
A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározás esetében az átlagnál nagyobb mértékben visszaesett, az ingatlanügyletek esetében bővült a fejlesztések volumene.
Az import jobban csökkent, mint az export
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1640 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene nagyobb mértékben (3,2 százalék) csökkent, mint az exporté (1,8 százalék). A külkereskedelem 80 százalékát kitevő áruforgalomban a behozatal 4,9, a kivitel 3,3 százalékkal kisebb lett.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 4,6, importja ennél nagyobb mértékben, 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,0 százalékponttal bővítette a gazdasági teljesítményt.
Kulcskérdés a német növekedés
Ha a német gazdaság problémái nem oldódnak meg, az a magyar növekedést is nagymértékben negatívan befolyásolná – erről beszélt a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó adásában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint meg kell tanulnunk úgy növekedni, hogy a német gazdaságra kevésbé számíthatunk. Hiába erőtlen a hazai fogyasztás, még mindig ez az egyetlen, ami a növekedést húzza.
A kormány egy gazdasági programot dolgoz ki a növekedés ösztönzése érdekében, amelynek jótékony hatásai és költségei is jövőre jelentkeznének. A szeptemberi kormányülésen várhatóan elő is terjesztik a terveket. A kormányzati kommunikáció alapján feltételezhető, hogy az akcióterv intézkedéseit abban az esetben vezetik be, ha úgynevezett békeköltségvetést sikerül készíteni.
