SNI: csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyermekek száma az utóbbi években
Sokakat érintő téma, a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek otthoni és intézményi fejlesztése, oktatása állt annak az egész napos konferenciának a középpontjában, amelyet szombaton rendezett meg az EduTech Hungary az ELTE Lágymányosi Campusán és amelyen szakemberek, valamint érintett szülők is részt vettek. A szakmai napon olyan kérdésekre keresték a választ, hogy milyenek a sajátos nevelési igényű gyerekek és hogyan lehet, érdemes fejleszteni őket? Tulajdonképpen mit is jelent a sajátos nevelési igény?
Mi is az SNI?
A sajátos nevelési igény (SNI) egy, a köznevelési törvényben szereplő jogi gyűjtőfogalom. Azoknak a gyermekeknek a körét határozza meg, akik jogosultak a jogszabályban lefektetett többletszolgáltatásra, amely a gyermek, tanuló és a környezete, a szülők és a (gyógy)pedagógusok együttműködésére épül.
Sajátos nevelési igényű gyermeknek tekintjük azt a különleges bánásmódot igénylő gyermeket, tanulót, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján
- mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos,
- több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
- autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral – küzd
– írta körbe a fogalmat kérdésünkre dr. Papp Gabriella, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar dékánja, aki kiemelte: a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség nem jelent fogyatékosságot.
Hogyan történik a diagnosztizálás és mi következik utána?
A neveléstudományi szakember jelezte, a sajátos nevelési igény felderítésére kiépült rendszer működik Magyarországon, amelynek részei a védőnők, gyermekorvosok, de az SNI megállapítását kizárólag a Pedagógiai Szakszolgálat, azon belül a szakértői bizottsági tevékenységet végző team végzi. A szülő, az óvoda, iskola gyanúja esetén tehát a Pedagógiai Szakszolgálathoz tanácsos fordulni, hogy egy komplex állapotfelmérés során megerősítsék a gyanút vagy kizárják azt.
Dr. Papp Gabriella elmondta: különböző fogyatékosságok, fejlődési állapotok szerint különböző az ideje annak, amikor a korai gondozás szóba jöhet, amelyet a Pedagógiai Szakszolgálat végez, támogatva a szülőt abban, hogy gyanú esetén mielőbb megtalálja a megfelelő szakmai segítséget. A korai fejlesztést nem a szülőnek kell egy „étlapról” vagy szájhagyomány útján kiválasztani, hanem a fenti intézményben dolgozó szakemberekkel konzultálva, az ő javaslatukat elfogadva és a kínált szolgáltatást igénybe véve támogatni a gyermeküket.
Mit tegyenek a szülők a fejlesztőpedagógusok szerint?
A szakember arra bíztatja a szülőket, hogy bízzanak magukban, a gyerekükben, töltsenek minél több időt vele, figyeljék, játszanak vele, meséljenek neki sokat. Ne ijedjenek meg azonnal attól, ha a szomszéd gyerek valamit előbb csinál, mint az övék. Ne ijedjenek meg a különbözőségtől, amely nem jelent azonnal fogyatékosságot, nem kiált azonnal profi szakember után.
Abban az esetben azonban, ha szeretnének megnyugtató választ, forduljanak a közvetlen környezetükhöz: védőnőhöz, gyermekorvoshoz, kisgyermeknevelőhöz, óvodapedagógushoz, a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálathoz.
Egy út a fejlesztésre: a magánintézmény
Dr. Rétfalvi Flóra a konferenciát szervező EduTech Hungary Zrt. vezérigazgatója, a KidSpirit fejlesztőház vezetője, tanuláskutató személyes tapasztalatai alapján azt látja, a két éve működő pszichológiai- és fejlesztő központjukba betérő családok többsége igen hosszú és kacskaringós utat tesz meg, mire hozzájuk eljut.
A szülőkkel beszélgetve úgy látja, valamennyiüket ugyanazok a kérdések foglalkoztatják.
Honnan tudom, hogy jól csinálom?
Miben segít a terápia?
Hogyan harmonizáljam ezt az intézményi környezetet otthoni keretekkel?
Az SNI információs napot, mint mondta, éppen ezért hívták életre, hogy a bizonytalanságokon, elakadásokon segítsenek, hogy iránymutatást és orientációt adjanak nem csak a szülők, de a pedagógusok számára is.
Mennyi gyermeket érinthet az SNI?
Egyre nő a sajátos nevelési igényű gyermekek száma,
statisztikai adatok mutatják, hogy az elmúlt 20 évben 40 százalékkal emelkedett meg az SNI gyermekek, tanulók száma. Az elmúlt, 2023–2024-es tanévben összesen 104 865 SNI gyermeket tartottak nyilván.
Dr. Rétfalvi Flóra szerint ma átlagosan 2-3 sajátos nevelési igényű gyermekkel találkoznak a pedagógusok egy óvodai, iskolai csoportban, de ez csak a felismert SNI gyermekek száma, ugyanakkor sok az olyan gyerek, aki a határon mozog, nem diagnosztizált. Egyesek szerint mára már minden gyermek sajátos nevelési igényű. „Tényleg nagyon sokszínűek a gyerekek, igazán nagy kihívás minden tehetséget a saját igényei mentén nevelni, oktatni” – véli a tanuláskutató.
Miért fontos a fejlesztésük?
A KidSpirit fejlesztőházba kétféle gyerektípus fejlesztését segítik: azokét, akiknek átlagosak az elakadásaik, mint a diszkalkuliás vagy az ADHD-s és az átlagos gyerekekét, akiknek különleges elakadásaik lehetnek, mint a szorongás kezelése vagy a tikkelés. Dr. Rétfalvi Flóra szerint
fontos időben elkezdeni a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, mivel minél előbb sikerül elcsípni – diagnosztizálni, felfedni – azt, ami az elakadást okozza, annál előbb minimalizálható a hatás, illetve annál előbb megtanulják a szülők a gyermeket kezelni, amelynek hiánya a későbbi rossz beidegződések kialakulását akadályozhatja.
A KidSpirit Fejlesztő Központ alapítója szerint a magánintézmények előnye az elérhetőségben és a személyre szabhatóságban rejlik. Mint mondja, számtalan neves szakember dolgozik magánintézményekben, akik emellett szakszolgálatnál vagy óvodákban, iskolákban is végzik a fejlesztő tevékenységet.
Ugyanakkor a magánintézményekben testre szabhatóbb a terápiás folyamat, hogy mikor és milyen módon legyenek megszervezve a találkozók a gyermekkel és a szülővel. Illetve annak ellenére, hogy egyre gyakrabban előfordul, hogy a magánintézményekben is várólista alakul ki, mégis talán gyorsabban kaphatnak választ kérdéseikre a kétségeikkel ide érkező szülők.
