Autóvásárlás helyett inkább félreteszik pénzüket a magyarok
Kismértékben nőtt a külföldről behozott használt autók száma szeptemberben, de az import még mindig elmarad a néhány évvel ezelőtti szinttől – olvasható a JóAutók.hu közleményében. A DataHouse adatai alapján írták, hogy a múlt hónapban majdnem 10 ezer használt autó kapott magyar rendszámot, ami éves szinten 8,5 százalékos növekedés. A portál vezérigazgatója szerint a magyarok továbbra is a megtakarításra fókuszálnak, nem pedig az autóvásárlásra.
A JóAutók.hu éves szinten 3-4 százalék körüli növekedést vár a külföldről behozott használt személyautók esetében – mondta Halász Bertalan. A portál vezérigazgatója szerint nincsenek meg a feltételek a piacon a havi átlagos 11 ezer darab autó behozatalához. Többek között azért, mert a reálkereset-növekedést a magyarok a megtakarításaikba teszik, és nem autót vásárolnak belőle. Hozzátette: a 400 forint fölötti euróárfolyam a következő hónapokban rontani fogja a javuló számokat.
A legnépszerűbb import használt autók rangsora nem mutat nagyobb újdonságot, miután a sorrend a következő:
- Volkswagen – 12,4 százalék,
- Ford – 8,7 százalék,
- Opel – 8,7 százalék,
- Audi – 6,7 százalék,
- BMW – 5,7 százalék,
- Mercedes – 5,5 százalék.
A használtautó-import mennyisége 2024 első három negyedévében összesen 82 132 volt, ami 2,7 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában regisztrált 79 987-es értéket. Ugyanebben az időszakban az újautó-eladások száma 89 047-et tett ki, ami 7,3 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi 83 016-os mennyiséget.
A hibridek a használtpiac legkeresettebb darabjai
Az elektromos autók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az EV-k újkori értékük majdnem felét elveszítik abban a pillanatban, hogy a használt piacra kerülnek. Ezzel szemben egy hibrid sokkal jobb befektetésnek számít. A Smarter Media azt írta, hogy az ötéves hibridek kevesebb mint a szalonos értékük negyedét veszítik el, amikor továbbértékesítik őket.
Drága mulatság lesz az autóvásárlás
Új károsanyag-kibocsátási határértékek lépnek hatályba a jövő évtől az unióban, ez pedig jócská felhajtja majd az új autók árát.
Az Európai Unió először 2009-ben határozott meg kötelezően betartandó, flottaszintű szén-dioxid-kibocsátási határértékeket az unióban értékesítendő új személyautókra nézve. Ezt 2014-ben, majd 2019-ben újabb szabályozások követték, amelyek fokozatosan egyre szigorúbb szén-dioxid-emissziós feltételekhez kötötték a járművek forgalomba hozatalát – írta a Smarter Media. Hozzátették: azok az autógyártók, amelyek nem felelnek meg a szigorú szabályoknak, kénytelenek lesznek bírságot fizetni. Ennek a mértéke arányos az eladott darabszámokkal, továbbá a határértéket meghaladó károsanyag-kibocsátással.
Ezek az egymást követő szabályozások mind jelentős, jellemzően öt-hat éves türelmi időt hagytak az autógyártóknak, hogy fokozatosan elérjék a kitűzött célt – írta a Smarter. A legutóbbi, 2019-es rendelet nem abszolút határértékeket fogalmazott meg, hanem a 2021-re ténylegesen elért uniós átlagos szén-dioxid-kibocsátáshoz viszonyítva írt elő megadott mértékű emissziócsökkentést.
Ez 93,6 gramm per kilométer flottaszintű, súlyozott átlagos szén-dioxid-kibocsátást jelent. Ezt az értéket kellene elérniük az autógyártóknak 2025-re.
Ha nem sikerül, a korábbiaknál is magasabb bírságra számíthatnak.
