Nem egyformán bánt az aszály a termelőkkel
A nyár közepétől elhúzódó aszályos időszak, illetve az ősz elejétől tapasztalható egyenlőtlen csapadékeloszlás egyaránt hatással volt az őszi betakarításra, a tartósan sáros talaj sok esetben nehezítette a korai munkálatokat – írta az őszi vetési és betakarítási munkák lezárásáról szóló közleményében Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Legkorábban a napraforgó betakarítása fejeződött be, 2,5 tonna hektáronkénti termésátlaggal, közel 680 ezer hektárról 1,7 millió tonna termésmennyiséggel, ami mintegy 4,9 százalékkal marad el az elmúlt öt év átlagától – idézte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatait az államtitkár. Az aszály súlyossága alapján az egyes vármegyék betakarítási eredményei között jókora eltérések vannak a hektáronkénti hozamokban, az 1,8-től egészen a 2,9 tonnáig.
Az aszály a kukorica termésében is okozott kiesést: 865 ezer hektárról, 5,8 tonnás hektáronkénti termésátlaggal összesen 5 millió tonnát meghaladó mennyiséget takarítottak be. Ezt a kultúrát viselte meg leginkább a szárazság, az idei termésátlag jócskán elmarad az elmúlt években jellemzőtől.
A vármegyei eredményekben a napraforgóhoz hasonlóan jelentős különbségek vannak, míg a nyugat-dunántúli vármegyék termésátlaga megközelítette a 7,7 tonnát hektáronként, addig a Dél-Alföldön ez az érték 3,3 és 4,5 tonna között alakult.
Az őszi betakarítású szántóföldi kultúrák között a szójára is hatással volt a nyári aszály, ennek megfelelően az országos termésátlag itt is elmarad az elmúlt öt esztendő hozamaitól. A 111 ezer hektárt meghaladó termésterületről 2,2 tonnás hektáronkénti termésátlaggal összesen közel 250 ezer tonnányi szóját takarítottak be.
A betakarított terület növekedése miatt azonban az idei évi szója-termésmennyiség majd 50 százalékkal haladja meg a tavalyit, és közel 60 százalékkal az elmúlt öt esztendő termésmennyiségét.
A szója népszerűségét magyarázza, hogy fontos fehérjenövényünk, amely élelmiszer-, takarmány- és ipari alapanyagként is kiemelkedő jelentőségű, nitrogénmegkötő növényként pedig fontos része a vetésforgónak.
A cukorrépa 54 tonna per hektáros termésátlagot produkált, összesen 454 ezer tonnát lehetett betakarítani ebből a kultúrából országosan, ami meghaladja a tavalyi mennyiséget. A burgonya is megszenvedte a csapadékhiányt és a nyári hőhullámokat, 6,3 ezer hektárról 173 ezer tonna termést takarítottak be, ami szintén jobb a tavalyi értéknél.
Az államtitkár közölte, hogy
- repcéből 132 ezer,
- árpából 286 ezer,
- rozsból 37 ezer,
- tritikáléból 63 ezer,
- őszi búzából 914 ezer hektáron
történt meg a vetés. Míg a repce, az árpa és a rozs vetésterülete elmarad az elmúlt évitől, a rozsé pedig megfelel a tavalyinak, addig a búzáé emelkedést mutat.
Őszi vetés: több búzavetőmag került a földbe az idén
Rendben lement az őszi vetőmagszezon, ellátási gondok nem voltak, viszont a fémzárolt szaporítóanyagok aránya nem növekedett. A hazai vetőmag piaci helyzete az orosz–ukrán háború miatt romlott, nem sikerült pótolni a kiesett piacokat.
