Elszálló költségek, fokozódó verseny, fojtó bizonytalanság – így látják a jövőt a cégek
A helyzetet a gyenge kereslet tovább nehezíti – a magyar cégek nem számítanak a fogyasztás brutális felfutására. A tavaszi felmérésben szereplő 51 százalékhoz képest a válaszadók majd háromnegyede tart az alacsony kereslettől.
A második helyen a munkaerőköltségek további emelkedése áll, miközben a munkaerőhiánytól való félelem valamelyest csökkent,
a munkaerőköltségek brutális szintjét minden második cégvezető tartja gondnak. Ugyanakkor a létszámbővítési szándék változatlan a több mint 260 vállalat körében.
A gazdaságpolitikai kereteket és a jogbiztonságot is kockázatosnak tartják a cégvezetők, de itt fontos megjegyezni, hogy a mintavétel még az amerikai elnökválasztás és a német kormánykoalíció bedőlése előtt történt, így tehát ezek hatását nem tartalmazza.
Beruházások – mélyponton
Pontosan a valószínűsített alacsony kereslet miatt sok cég elhalasztja a beruházásait, ugyan a kormány igyekszik kedvező lehetőségeket nyújtani a cégek számára, de ezek egyelőre nem okoztak áttörést. Emellett a lakossági fogyasztást is emelnék, de egyelőre ez sem ért el sok eredményt – mondta a felmérés eredményét ismertető sajtótájékoztatón Sáros András, a kamara elnöke.
Több mint 60 százalékkal emelkedtek a munkaerőköltségek az elmúlt években, gyakorlatilag
kizárt, hogy ezt a cégek hatékonyságban is kompenzálják, így a versenyképességük romlott
– hangsúlyozta.
Németországra sem lehet számítani, a német növekedés lenullázódott, hiába szorosak a német–magyar gazdasági kapcsolatok, most nem értelmezhető a német növekedés kifejezés
– hangsúlyozta szomorúan. Idén stagnálás körül alakulhat a német gazdaságnövekedés, jövőre most már 0,4 százalékos pluszt várnak, 2026 pedig 1-1,5 százalékos növekedést hozhat – ezt már Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője mondta.
Magyarországon jobb a helyzet, az idén 0,8 százalékkal, jövőre 3 százalék körül nőhet a gazdaság.
Minden második megkérdezett szerint a magyar gazdaság helyzete jövőre rosszabb lesz.
Nincsenek nagy különbségek aszerint sem, hogy az adott vállalat exportra vagy a belpiacra termel. Egyet lehet kiemelni, a kkv-k látják legborúsabban a helyzetet, a nagy cégek valamivel optimistábbak.
Régiós kitekintés
Összesen 58 országban végezték el a felmérést,
a régiós országokkal összevetve Magyarország az átlag alatt van,
ha az üzleti környezetet, lehetőségeket nézzük. Hozzá kell tenni, hogy Szlovéniában sem rózsás a helyzet, a nyugat-balkáni országok az optimistábbak – Fogalmazott Wölfer.
Ha már nemzetközi összevetés, akkor meg kell említeni, hogy a kereskedelmi cégek a második legnagyobb kockázatnak az árfolyam alakulását látják.
Emellett a munkaerőköltségek, bár mindenhol emelkednek, messze nem olyan mértékben, mint Magyarországon.
Érdekes, hogy a magyar megkérdezett cégvezetők saját társaságuk versenyképességét javulónak ítélik meg, a beszállítói háttér is támogatja a versenyképesség növelését. A beszállítói hátteret az Egyesült Királyságban ítélték meg a legrosszabbnak. Megdöbbentő az is, hogy a fenntarthatósági követelményeket inkább a versenyképességet emelő tényezőnek tartják a válaszadók – emelte ki Wölfer. Ugyanakkor
az ázsiai cégek növekvő jelenlététől inkább tartanak a cégek, negyedük tarja őket potenciális partnernek, míg több mint felük versenytársként tekint rájuk.
Tönkreveri az Egyesült Államok az EU-t
Erősödő Egyesült Államok, lemaradó Európai Unió, stagnáló Kína – ezek a keretek adják meg a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit – ezt már Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társtulajdonosa mondta a rendezvényen.
Magyarországon a beruházások szintje igen alacsony, az ipari termelés is mélyrepülésbe került, és
a legnagyobb baj, hogy az eddigi húzóágazatok (jármű- és akkumulátoripar) is leszálló ágba kerültek idehaza
– ez Kozák szerint meg is pecsételi a növekedési lehetőségeket.
A régiós országok közül kizárólag Magyarországon csökkennek a beruházások – tette hozzá. Ennek kétharmada építési, harmada pedig gépberuházás.
A vevők hiánya
Nem pénz kell, hanem piac
– így szokták összefoglalni a cégvezetők a jelenlegi helyzetet – mondta Kozák Ákos.
Összességében a fogyasztás nő, amit nem a bolti kiskereskedelem, hanem a szolgáltatások vezetnek. A magyar társadalom óvatosabb lett: az infláció miatt a háztartások vagyonuk 10 százalékát elveszítették, most a megtakarítások értek csúcsra: az egyik legnagyobb arányban van megtakarításuk a magyar háztartásoknak az unión belül.
Hogy mennyi, az más kérdés, de van
– hangsúlyozta a szakértő.
Nagy fordulatra nem kell számítani: a belső fogyasztás összességében gyenge, a német gazdaság gondjai a magyar cégeknek is betesznek, és a kamatkörnyezet is szigorú. Az infláció is emelkedhet jövőre, az idei 3 százalék feletti után.
A forint nagy erősödése sem várható: 2025-re 412–420 forintos éves átlagos árfolyamot várnak az Egyensúly Intézetben.
A reálbérek növekedése támogatja majd a fogyasztást,
a beruházások egyre kevésbé esnek vissza, jövőre akár már minimális növekedés is jöhet, ez a hosszú távú bizalmat fejezi ki
– zárta szavait Kozák Ákos.
