Ez vár jövőre a magyar nyugdíjasokra
A jövő évi költségvetési tervezet szerint 2025-ben a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra 7200 milliárd forintot fordítanak, ami az egyik legnagyobb kiadási tétel marad. A 13. havi nyugdíj biztosítása 500 milliárd forint feletti összeget igényel, míg a Nők40 program keretösszege 490 milliárd forintra nő.
A Portfólión megjelent Farkas András nyugdíjszakértő cikke szerint Magyarország az öregségi nyugdíjakra a GDP 7,45 százalékát fordítja, ami európai összehasonlításban elmarad az uniós 10,9 százalékos átlagtól. Azonban a nyugdíjkassza továbbra is a legnagyobb kiadási tétel a központi költségvetésben:
- 2023-ban 5555 milliárd forint,
- 2024-ben 6019 milliárd forint volt,
- 2025-ben a költségvetési törvény tervezete szerint 6554,69 milliárd forint lesz.
A törvényjavaslat bevezetőjében szereplő 7200 milliárd forintos összeg a nyugdíjasokon kívül a 400 ezer egyéb, nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember járadékait is tartalmazza. A költségvetés jövőre tervezett 88 ezermilliárd forintos összegéhez mérve tehát a nyugdíjkassza a GDP 7,45 százalékát teszi ki.
Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, nyilvánosságra hozta a Központi Statisztikai Hivatal az augusztusi inflációs adatot. Kiderült, hogy átlagosan 3,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest. Ez már önmagában is fontos adat, csakhogy a nyugdíjasoknak – ha lehet – még fontosabb: ebből ugyanis már ki lehet számítani, jár-e nekik 2024 novemberében nyugdíjkorrekció, vagy sem.
Eldőlt: megszólalt a kormány a nyugdíjkorhatár további emeléséről
A kormány egy tervezetben úgy fogalmaz, hogy a nyugdíjak kifizetését nem megszorításokkal biztosítják.
