Eldőlt: megszólalt a kormány a nyugdíjkorhatár további emeléséről
Magyarország a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz (RFF) kapcsolódó mérföldkő teljesítéséhez független szakértő jelentését kérte a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról.

Ennek alapján a magyar nyugdíjrendszert a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértői vizsgálták. A magyar nyugdíjrendszerről készített jelentésük 2024. július 26-án jelent meg az OECD honlapján – olvasható a magyar kormány középtávú strukturális tervében, amelyet az Európai Bizottságnak készített a Magyarország ellen a nyáron ismét elindult túlzottdeficit-eljárás kezelésére.
„Ugyanakkor az Európai Bizottság nyomására felkért szakértő javaslataival, a szigorításokkal a kormány nem ért egyet, azokat nem támogatja” – olvasható a tervben, a Portfolió szemléje szerint a független szakértők ugyanakkor a jelentésben számos kérdésben elismerően nyilatkoztak a magyar nyugdíjrendszer helyzetéről és az elért eredményekről. „Ezek közé tartozik, hogy az időskori szegénység megakadályozása szempontjából a magyar nyugdíjrendszer jól teljesít, amit bizonyít, hogy Magyarországon még nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten alacsony az időskori relatív szegénység” – írja a jelentés.
A nyugdíjkiadások finanszírozása biztosított, ezért a kormány a közeljövőben nem tervez változtatást a nyugdíjrendszerben
– közlik a tervezetben. Ebből az is kiolvasható, hogy a kormány a nyugdíjak értékállóságát garantálja, és a 13. havi nyugdíjat is kifizeti.
A nyugdíjkorhatár további emelése nem indokolt,
és a kormány továbbra is biztosítja a nők számára a kettős szerepvállalásuk elismerését jelentő, 40 év jogviszony alapján, a korhatár betöltése előtt igénybe vehető nyugdíjat.
A középtávú strukturális tervben a kormány úgy fogalmaz, hogy a nyugdíjak kifizetését nem megszorításokkal, hanem a gazdaság erősítésével, a foglalkoztatottak számának növelésével biztosítják Magyarországon.
Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, nyilvánossága hozta a Központi Statisztikai Hivatal az augusztusi inflációs adatot. Kiderült, hogy átlagosan 3,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest. Ez már önmagában is fontos adat, csakhogy a nyugdíjasoknak – ha lehet – még fontosabb:
ebből ugyanis már ki lehet számítani, jár-e nekik 2024 novemberében nyugdíjkorrekció, vagy sem.


