Itt az MNB döntése: hozták a kötelezőt Matolcsyék, de csak most jönnek az izgalmak
Nem nyúlt hozzá az alapkamathoz a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, a kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta a monetáris kondíciókat. A döntés megfelel az elemzők várakozásának, akik az elmúlt hetek forintgyengülése láttán gyakorlatilag kizárták a kamatcsökkentés folytatását.
Rengeteget veszített az értékéből a forint, ami az MNB-nek is fejtörést okoz
Utoljára szeptemberben, a Fed kamatdöntésével párhuzamosan csökkentette 25 bázisponttal az alapkamatot a monetáris tanács. Azóta azonban nagyot fordult a világ, különösen a devizapiacon.
Hiába lett jobb a vártnál az infláció szeptemberben és októberben is, a jegybank figyelmét az elmúlt hetekben sokkal inkább a forint mozgása és az amerikai elnökválasztás okozta pénzpiaci turbulencia kötötte le.
Nem ok nélkül: a hazai fizetőeszköz október eleje óta jelentősen veszített az értékéből, az árfolyam a korábbi 390–395 körüli szintről a 408–410 körüli szintig gyengült. A nagyobb baj az elemzők szerint az, hogy úgy tűnik, most ez az egyensúlyi árfolyam.
Ez pedig a jegybanknak két mandátuma miatt sem kellemes: egyrészt felfelé húzza az inflációt, másrészt pedig csökkenti a forint iránti bizalmat, ami a megtakarítások külföldi valutára váltásához, esetleg külföldre viteléhez vezet
– mondta lapunknak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint most nem az a kérdés, hogy tudja-e csökkenteni a jegybank az irányadó rátát, mert erre nyilvánvalóan nincs lehetősége, a kérdés inkább az, hogy hogyan tudja stabilizálni, esetleg erősíteni a forintot.
Harapófogóban a jegybank, a kamatemelést kezdte el árazni a piac
Ha a kamatdöntés maga nem is tartogatott izgalmakat, az azt követő iránymutatás sokkal inkább. Regős úgy látja, kérdéses, hogy a jegybank a mostani helyzetben akar-e valamit lépni, vagy továbbra is kivár. A kivárás kockázata, hogy ha beindul egy újabb gyengülés valamilyen rossz hír vagy nemzetközi esemény kapcsán, akkor már jelentősebb szigorításra lehet szükség, amelyet viszont a jegybank nyilvánvalóan el akar kerülni. A Gránit Alapkezelő közgazdásza a mostani kamatdöntés előtt arra számított, hogy az alapkamat emelése még csak a lehetőségek között sem lesz, hiszen ez a jegybank presztízsét csökkentené.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ennél is tovább ment, szerinte a kamatemelés sem zárható ki, ha nem sikerül a forint árfolyamát stabilizálni.
„Ha megnézzük a befektetői árazásokat, legyen szó az előretekintő kamatügyletekről vagy akár a három hónapos hozamokról, akkor mindkettő esetében azt tapasztaljuk, hogy már kamatemelés esélyét árazza a piac. Jelenleg 30-40 százalékos esély van arra, hogy következő három hónapban a Magyar Nemzeti Banknak kamatot kell emelnie” – mondta a közgazdász Donald Trump győzelmét követően , amikor a dollár hirtelen jött erősödése magával rántotta a forintot is.
Bár a hazai fizetőeszköz túlélte az első sokkot, amit a régi-új elnök visszatérése okozott, piac már árazza a kamatemelést.
Azaz kijelenthetjük, a további kamatvágások előtt bezárult az ajtó
– vélekedett az elemző. Mindez azért újdonság, mert a Fed kamatcsökkentését követően még októberben is, amikor az MNB épp tartotta a kamatokat, úgy tűnt, egy utolsó kamatvágás idén beleférhet idehaza, amivel a jelenlegi 6,5 százalékról 6,25 százalékra csökkenhetne az alapkamat az év végén.
Ennek esélyét most már minimálisra teszik az elemzők, sőt, sokkal inkább arra számítanak, hogy hosszú hónapokig maradhat a mostani kamatszint, ami a jegybank következő vezetésének kezét is megkötheti.
A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón vélhetően erre is ki fog térni Virág Barnabás alelnök. Az eseményt élőben közvetítjük.
