Kritikus órák elé néz a Magyar Nemzeti Bank: ha a kamatdöntés nem is, az iránymutatás eldöntheti a forint sorsát

Néhány hónappal ezelőtt a jegybank a kamatdöntések kapcsán azt kommunikálta, hogy minden egyes kamatdöntő ülés során az a kérdés, hogy az alapkamatot változatlan szinten hagyják vagy kismértékben (25 bázisponttal) csökkentsék. Azóta a világ nagyot fordult, lazítás a kedvező inflációs adatok ellenére már szóba sem jöhet – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Kedden soron következő kamatdöntő ülését tartja a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, ám gyakorlatilag nincs olyan elemző, aki azt várja, hogy csökkentse a kamatokat a jegybank. Hiába alakult októberben sokkal jobban az infláció a várakozásoknál, a forint árfolyama az, ami nagyobb súllyal eshet latba a jegybank mostani döntésében, nem véletlenül.

Forint: kritikus órák elé néz a Magyar Nemzeti Bank

A hazai fizetőeszköz az elmúlt másfél hónapban jelentősen veszített az értékéből, az árfolyam a korábbi 390–395 körüli szintről a 408–410 körüli szintig gyengült és a nagyobb baj Regős szerint, hogy úgy tűnik, hogy most ez az egyensúlyi árfolyam.

Így tehát most nem az a kérdés, hogy tudja-e csökkenteni a jegybank az irányadó rátát, mert erre nyilvánvalóan nincs lehetősége, a kérdés inkább az, hogy hogyan tudja stabilizálni, erősíteni a forintot – vélekedett az elemző.

Várható volt, hogy ilyen turbulencia lesz a pénzpiacokon az amerikai elnökválasztás miatt

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője is úgy véli, jelentős meglepetést okozna a jegybank, ha csökkentené a kamatszintet a mostani kamatdöntő ülésén. A korábbi kommunikációjában is nagy hangsúlyt helyezett a piaci hangulat, Magyarország kockázati megítélésének alakulására, mint a kamatvágás infláció melletti feltételére. Itt pedig az elmúlt időszakban kedvezőtlen folyamatokat láthattunk, jelentős részben a külső környezethez és az amerikai elnökválasztáshoz kapcsolódóan.

Szerinte a decemberi kamatvágási lehetőséggel kapcsolatban is nagy a bizonytalanság, kérdés, hogy a piacok megnyugszanak-e addigra, illetve bekövetkezik-e más olyan esemény, amely rontaná a kockázati megítélést. „A jelenlegi helyzetben azt mondhatjuk, hogy nagyobb az esélye annak, hogy decemberben sem csökken az irányadó kamatszint Magyarországon, és csak jövőre folytatódhatnak a kamatcsökkentések, várhatóan a Fed kamatpolitikájához igazodva”, magyarázta az elemző.

Az iránymutatásra érdemes lesz figyelni

Ha a kamatdöntés maga nem is tartogat izgalmakat, az azt követő iránymutatás sokkal inkább. Regős úgy látja, kérdéses, hogy a jegybank a mostani helyzetben akar-e valamit lépni vagy továbbra is kivár. A kivárás kockázata, hogy ha beindul egy újabb gyengülés valamilyen rossz hír vagy nemzetközi esemény kapcsán, akkor már jelentősebb szigorításra lehet szükség, amelyet viszont a jegybank nyilvánvalóan el akar kerülni.

Így ha az MNB lép valamit a forint erősítése érdekében, szerinte az egy olyan lépés lehet, amely az alapkamatot nem érinti, de valamiféle szigorítást jelent, akár a jegybanki eszköztár módosításán keresztül, akár a likviditás szűkítésével. Ugyanakkor látható az is, hogy a kommunikáció már nem elég: az előző kamatdöntést megelőzően a jegybank háromszor hajtott végre verbális intervenciót és ezzel nem tudta megakadályozni a forint gyengülését.

Molnár Dániel nem vár változást a jegybanki kommunikációban, szerinte fennmaradhat az eddigi óvatos hangnem, az adatvezérelt döntéshozatal hangsúlyozása. „Várakozásaink szerint a jegybank nem fog közvetlenül utalást tenni a kamatemelésre, azonban újságírói/elemzői kérdésre várhatóan reagálnia kell majd, ebben az esetben is inkább hárítást valószínűsítünk, mintsem konkrétabb állásfoglalást”, hívta fel rá a figyelmet.

Regős szerint szintén kérdés a hosszabb táv: a mostani helyzet alapján úgy tűnik, hogy egy ideig nem lesz lehetőség lazításra, erre még várni kell. Várhatóan az új jegybankelnök, aki márciusban veheti át a mandátumát, sem tudja majd ezzel kezdeni az elnökségét, hiszen egy ilyen lépésre a piac azonnal hevesen reagálna.

Lazítás a mostani állapot szerint tehát legvalószínűbben jövő ősszel következhet be, persze addig még sok minden változhat bármilyen irányba. Addig remélhetőleg tud nőni a kamatkülönbözetünk a nagy jegybankokhoz, illetve a régiós versenytársakhoz képest. Ennek kapcsán a Fed kamatpolitikájának változása lesz kérdéses, hiszen itt a piac mostanában a korábbinál kevesebb kamatvágást kezdett el árazni.

Miért gyengül a forint?

Molnár felhívta a figyelmet a forint gyengülése kapcsán, hogy annak nincsenek a magyar gazdasághoz köthető fundamentális okai, a folyó fizetési mérleg továbbra is érdemi többletet mutat, amelynek támaszként kellene szolgálnia az árfolyamnak. A gyengülést jelentős részben külső tényezők okozzák. Trump politikájához a befektetők hiánynövekedést és a vámok révén magasabb inflációt, így pedig szigorúbb monetáris politikát társítanak, amely ennélfogva erősíti a dollárt, negatívan érintve a feltörekvő piaci devizákat.

Amíg a dollár ilyen ütemben erősödik, addig a forint visszaerősödésének sincs sok tere. Viszont ha javulna a piaci hangulat, vagy hihető iránymutatás érkezne Amerikából, amely megnyugtatná a befektetőket, esetleg más, pozitív hír érkezne, az gyors erősödést tudna okozni a forint piacán is. Regős ugyanakkor több tényezőt is felsorolt, ami a forintot tudná erősíteni:

1. Az egyik ilyen tényező az euró erősödése a dollárral szemben – bár tegyük hozzá, hogy ha a dollár erősödött, az mindig jobban hatott (gyengítőleg a forintra), mint a dollár gyengülése. Ide sorolhatunk még természetesen minden más nemzetközi tényezőt is, mint például a geopolitikai feszültségek enyhülése.
2. Vannak belső tényezők is, amelyek erősíthetnék a forintot: ilyen lenne például egy-egy kedvező gazdasági adat – az elmúlt időszakban az inflációt kivéve szinte csak gyenge adatok érkeztek, ez pedig inkább gyengíti a forintot.
3. A kockázati megítélés javulása szintén tudna segíteni – itt a költségvetés helyzetének és az uniós források alakulásának van szerepe.
4. A shortállomány alakulása szintén kérdés: az elnökválasztás környékén itt jelentősebb állomány alakult ki, ennek leépülése (mely valószínűleg részben történt csak meg) szintén erősíthetné a forintot.

Mindenesetre most úgy tűnik, hogy egyelőre megálltunk ezen a 408–410 körüli szinten, de ez persze még mindig túl gyenge, ugyanakkor egy későbbi további gyengülést nem lehet kizárni, ezért sem mindegy, hogy mit tesz vagy mit tud egyáltalán tenni a jegybank a mostani helyzetben, húzta alá Regős Gábor.