Bevett európai gyakorlatot alkalmaz a magyar kormány

Januártól az infláció mértékével növekedik a szeszes italok, a dohánytermékek és az üzemanyagok tételes jövedéki adója, valamint a gépjármű- és a regisztrációs adó is, egy nemrégiben elfogadott törvény értelmében.

A jogszabály egyúttal biztosítja azt is, hogy minden évben automatikusan emelkedjenek a tételek, e téren korrigálandó az államháztartás bevételi oldalán a pénzromlást.

– kommentálta lapunk kérésére a Századvég makrogazdasági üzletága. Mint írták, az inflációkövetés más európai országokban is alkalmazott gyakorlat.

Cél a költségvetés kiegyensúlyozása

Mivel a költségvetés kiadási oldalára is hat az infláció, ezért az inflációkövető adóemelés képes hozzájárulni a költségvetés kiegyensúlyozásához a bevételi oldalon. A jövedéki adók esetén szempont a fogyasztás mérséklése is, akár egészségügyi (alkohol, dohány), akár környezeti szempontból (üzemanyag). Az inflációkövető emelés biztosítja, hogy a jövedéki adók fogyasztásmérséklő hatása fennmaradjon – áll az elemzésben.

Alapszabály szerint a jövedéki adók mértéke az előző év július havi infláció mértékével emelkedik jövőre, és azt már tudjuk, hogy 2024 júliusában a fogyasztói árak 4,1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez az adómérték vonatkozik az üzemanyagokra és a szeszes italokra.

A gyakorlatban egyes tételek jövedéki adójának emelése ennél magasabb lesz 2025-ben:
   • a dohány jövedéki adója esetében 8 százalék,
   • a vállalati fogyasztók felé a villamos energia esetében 11 százalék.

Várhatóan nem okoz problémát az inflációkövető adóemelés

A Századvég ismertette továbbá: a dohányáruk, a járműüzemanyagok és a szeszes italok összesített súlya a fogyasztásban 14,2 százalék. Ezeknél a termékeknél növekszik majd jövő évi inflációnál nagyobb mértékben a jövedéki adó, így ennek a becsült többletinflációs hatása 0,3 százalék lehet. Az üzemanyag jövedéki adójának emelése a vállalati költségeket is növeli, aminek van némi további addicionális inflációs hatása is. Azonban ezekkel a hatásokkal a kormánynak elvben kalkulálnia kellett a jövő évi infláció kiszámításakor, tehát ennek önmagában nem kellene extra inflatórikus hatásokat okoznia. 

Nehezebb ugyanakkor megítélni a Századvég szerint, hogy a fogyasztók mindezt miként élik majd meg: „Az üzemanyag jövedéki adójának emelése 5-6 forinttal növeli meg az árakat január elsejétől. Ennél pedig jóval jelentősebb növekedést láttunk akár csak 2024-ben. Ugyanakkor közgazdasági közhely, hogy az inflációban a várakozások szerepe jelentős, vagyis ha az inflációs várakozások valamilyen társadalompszichológiai okból fennmaradnak, akkor az gondot jelenthet.”

Százmilliárdos pluszt várnak a jövedéki adóktól jövőre

Összességében 7 százalékkal több jövedékiadó-bevételre számít a Költségvetési Tanács, amely ezt előzetes véleményében, a törvényjavaslat benyújtása előtt jelezte. Mindez 112,1 milliárd forint többletet jelent, így összesen 1702,9 milliárd forintot várnak az államkassza ezen zsebébe.

Lapunk korábban a vállalatok által vásárolt villamos energia és a gépjármű-üzemanyagként használt földgáz jövedéki adója kapcsán emlékeztetett arra, hogy a 11, illetve a 12,5 százalékos emelkedés közvetlenül nem érinti a lakosságot, hiszen tíz éve rezsicsökkentett áron kapja az áramot és a földgázt.

Az energiahordozókra kivetett adó új mértéke:

   • földgáz közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 36 forint/köbméter,
   • egyébként 0,3879 forint/kilowattóra,
   • villamos energia 398 forint/megawattóra,
   • szén 3230 forint/ezer kilogramm.

A földgáz magasabb jövedéki adója egy meglehetősen szűk kört érint majd, ahogyan a széné is. Igaz, a cégek továbbhárított költségnövekedésén keresztül papíron megérezheti a lakosság az intézkedés hatását, csakhogy a gyakorlatban nemigen fogják, mert az emelés konkrét mértéke valójában nem nagy.