Meghozta idei utolsó döntését az MNB: mintha csak ők is Varga Mihály elnökségét várnák
Nem nyúlt a kamatokhoz a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, a mai kamatdöntő ülésén ugyanis változatlanul hagyta az alapkamatot. Mivel ez volt az idei utolsó döntése a jegybanknak, ezzel 2024-et 6,5 százalékon zárja az irányadó ráta, amely az évet még 10 százalékos szinten kezdte. Idén összesen 350 bázispontos lazítást láttunk a monetáris tanácstól.
A mostani döntés megfelel az elemzői várakozásoknak, ugyan az infláció továbbra is a jegybank toleranciasávjában tartózkodik, és 3,7 százalék volt novemberben, valójában a jegybankárok figyelmét egy ideje már a forint mozgása köti le. A Donald Trump novemberi megválasztása óta zajló feltörekvő piaci tőkekivonás a dollár erősödésén keresztül, ahogy az ilyenkor lenni szokott, óriási nyomás alá helyezte a feltörekvő devizákat, köztük a forintot, ami érthetően behatárolja a magyar jegybank mozgásterét is. A monetáris tanács már a novemberi ülésén is elég egyértelmű és világos üzenetet küldött: a pénzpiaci instabilitás miatt akár huzamosabb ideig maradhat a mostani szinten az alapkamat.
A forint helyzete sem véletlenül foglalkoztatja az MNB-t, arra már korábban felhívták a figyelmet, hogy ma sokkal erősebb a kapcsolat az árfolyam és az inflációs hatások között, mint előzőleg. A magyar fizetőeszköz gyengülése ugyanis 20-30 százalékban jelentkezhet az inflációban az importált árakon keresztül. Ez azt jelenti, hogy az euró árfolyamának 395 forintról 410 forintra emelkedése – ha tartósan ott maradna – nagyjából 0,25 százalékponttal tolhatja felfelé az inflációt. A forint most korrekciós szakaszban van, és a technikai kép alapján nem lehet kizárni, hogy a közeljövőben visszasüllyed a 400–405-ös tartományba az euró-forint jegyzése. Tartósan 400 alatti árfolyamra azonban a jelenlegi folyamatok alapján az elemzők sem számítanak.
Szakértők szerint nemcsak a forint gyengélkedése, hanem az MNB élén várható személycsere is elodázza egyelőre a monetáris lazítás folytatását, a tanács iránymutatásai sem hosszú távra szólnak.
Fél szemmel ugyanis már a piac Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter szavaira figyel, aki szűk három hónapon belüli átveszi az irányítást a jegybankban.
A tárcavezető jegybankelnökjelölti meghallgatására a parlament gazdasági bizottságában a hét elején került sor, ahol két szó hangzott el leggyakrabban, a stabilitás és a kiszámíthatóság. Azt rögtön leszögezte, hogy a jegybank elsődleges, törvényi feladata az árstabilitás elérése. E téren a magyar gazdaságpolitikának is van még tennivalója, ez azonban nem zárja ki, hogy együttműködjön a kormánnyal. Ennél is lényegesebb talán, hogy fél szóval ő is elismerte, aminek a későbbiekben még lehet jelentősége:
A pozitív reálkamatok korszakába léptünk.
Aki azt várta, hogy jóval lazább monetáris politikát folytat majd, mint elődje, annak csalódnia kell vélhetően, annál is inkább, mert a nemzetközi monetáris politikai környezet változása sem ebbe az irányba mutat: az Egyesült Államokban, bár a héten várhatóan történik kamatcsökkentés, Trump győzelme nyomán a piac jövő decemberre a szeptemberi 2,8 százalékos kamatszint helyett már 3,7 százalékosat áraz, azaz sokkal kisebb mértékű lazításra számítanak a tengerentúlon, ami korlátozza a magyar monetáris politika mozgásterét is. Szintén gátja a magyar lazításnak a régiós kamatszint: a lengyel jegybank tartósan 5,75 százalékon tartja irányadó rátáját, ehhez képest pedig a magyar kamatokban meg kell jelennie egy kamatfelárnak.
Az elemzők mindenesetre most legkorábban tavaszra várják a monetáris lazítás folytatását idehaza, tehát Varga Mihály, ahogy átlép a jegybank kapuján, a monetáris tanács első ülésén csökkentheti az alapkamatot, persze ehhez az is kell, hogy a pénzpiacok megnyugodjanak.
A mai döntés hátteréről 15 órától tart online háttérbeszélgetést Virág Barnabás alelnök, amivel egy időben közzéteszik a jegybank decemberi inflációs jelentésének sarokszámait is. Az eseményt élőben közvetítjük.
