késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Mekkora béremelés jöhet 2025-ben? Vallottak a magyarországi cégek
Bár még javában tart 2024 „hajrája”, a cégvezetők gondolatban már ráfordultak a jövő év tervezésre. A munkavállalók első kérdése érthető módon az, hogy mekkora béremelésre számíthatnak – ám pont ezen a területen tapasztalja a legnagyobb bizonytalanságot a Prohuman Zrt., amely Magyarország piacvezető HR-szolgáltatójaként több száz vállalkozásnak segít munkaerőigénye kielégítésében.
A munkáltatók a béremelésekről szóló döntéseiket jellemzően az infláció mértékéhez igazítják. Idén nagyobb árszínvonal-emelkedést vártak, mint amekkora végül bekövetkezett, és magasabb béremeléseket terveztek be, ami azt eredményezte, hogy a reálbérek jobban növekedtek a vártnál – magyarázza Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója. A prognózisunk szerint 2025-ben is lesz bérnövekedésre, de a cégek már óvatosabbak:
átlagosan 7 százalék körüli béremelésben gondolkozik januártól, de talán reálisabb várakozás lehet az 5 százalékos bérkorrekció.
Nagy a szórás látszik szakterületenként. Például a versenyképes szakterületeken, mint a mérnöki pozíciókban vagy a magas szintű programozásban nagyobb bérnövekedés figyelhető meg. Az orvosok és nővérek béremelésére pedig kormányzati döntések miatt került sor.
A bérek mellett a munkahelyi környezet, a képzési lehetőségek és a munkavállalók elkötelezettségének növelése mind kritikus tényezővé váltak a munkaerő megtartásában és megszerzésében, sőt azt látjuk, hogy ezen tényezők egyre inkább motiválóbbak a munkavállalók számára – mondja Tóth Ágnes.
Kína dobja a mentőövet
A munkaerő-keresletet elsősorban a makrogazdasági környezet határozza meg, és bár jelenleg a magyar gazdaság többek között az exportnehézségek és a beruházási ráta visszaesése miatt éppen dekonjunktúra-hullámban van, a Prohumannál pozitív jeleket is látnak, és továbbra arra számítanak, hogy a munkaerőpiac feszes marad.
Az előrejelzések alapján
2025-ben is folytatódik a munkanélküliség csökkenése, az idei 4,3 százalékról 3,9 százalékra.
Minden nehézség ellenére ugyanis vannak az országnak olyan régiói, elsősorban Kelet-Magyarországon, illetve a járműipar egyes szegmenseiben, ahol a beruházások továbbra is növelik a munkaerő iránti igényt.
Itt elsősorban a kínai tőkéről van szó, különösen az elektromos járművek szektorában. Az Európába érkező kínai közvetlen külföldi beruházások 44 százaléka Magyarországra érkezett, amivel az első helyen állunk a kontinensen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.