Még két napig, vagyis december 20-ig lehet kitölteni a Nemzei Konzultációs kérdőívet – hívta fel a figyelmet Frittman János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, a szervezet hírlevelében. Mint írták, a kormány n emzeti konzultációt indított az új gazdaságpolitikáról, mivel a megváltozott világgazdasági környezetben olyan új gazdaságpolitikára van szükség, amely lehetőséget teremt a bérek emelésére, a kis- és középvállalkozások megsegítésére, a fiatalok lakáshoz jutásának támogatására, a 13. havi nyugdíj állandósítására és további, a magyarok helyzetét javító intézkedések meghozatalára.
Az új gazdaságpolitikához új eszközök szükségesek, amiről a magyar embereknek kell dönteniük – mutattak rá, ezért Frittman János is arra kérte a szervezet tagjait, hogy mondják el véleményüket, határidőn belül töltsék ki a nemzeti konzultációs kérdőívet.
A Világgazdaság korábban megírta, hogy a napokban atlépte az egymilliót a visszaküldött nemzeti konzultációs kérdőívek száma. Ez egy egyértelmű üzenet: a magyar emberek készek közösen dönteni az ország jövőjéről – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szombaton a kormány Facebook-oldalán megosztott videóüzenetében. „A kormány álláspontja szerint Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha nemet mondunk Brüsszel elhibázott politikájára. Elutasítjuk nemcsak a hagyományos háborút, de a gazdasági hidegháborút is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarországnak a gazdaságban semlegességre van szüksége.
Az államtitkár tegnap már arról számolt be, hogy a kormány már részeredményeket is tud közölni . Hidvéghi Balázs hangsúlyozta: a visszaküldött kérdőívek alapján a válaszadók több mint 90 százaléka támogatja a gazdasági semlegesség politikáját. Ez világos üzenet, a magyar emberek nem szeretnék, ha Magyarország részt venne olyan kereskedelmi háborúkban, amelyek gazdaságunkat veszélyeztetik. Emellett a résztvevők szintén több mint 90 százaléka úgy gondolja, hogy hazánknak saját, önálló gazdaságpolitikát kell követnie. – Ezért továbbra is a magyar érdekeket szem előtt tartva építjük gazdasági stratégiánkat – szögezte le az államtitkár. Mint ismertette, a konzultációban részt vevők 96 százaléka kiáll amellett, hogy szükség van egy új, kiszámítható béremelési programra.
A végszavazásra váló jövő évi költségvetési tervezet alapján kijelenthető: jövőre tovább csökkenhet az infláció Magyarországon, miközben a bérdinamika is erőteljes lehet, azaz a fizetések vásárlóereje tovább javulhat . Minden évben legfontosabb döntés bérpolitikai szempontból a minimálbér és a garantált bérminimum-emelése, ami közvetlenül egymillió főt, valójában a bértorlódáson keresztül sokkal többet, 2 millió főt érint. Idén ráadásul egy komplex, hároméves megállapodást kötöttek a munkaadók és a szakszervezetek, az alku része, hogy a minimálbér jövőre kisebb ütemben, 9 százalékkal emelkedik, majd 2026-ban és 2027-ben, amikor a gazdasági helyzet kedvezőbb lesz, 13, illetve 14 százalékkal. Nem véletlen, hogy a bérmegállapodást egyenesen történelminek nevezte Orbán Viktor miniszterelnök. A miniszterelnök bejegyzésében arról írt, hogy „most egy történelmi, soha nem látott mértékű minimálbér-emelést írtunk alá: 2027-re, három év alatt közel 40 százalékos emelés! Az egész Európai Unióban az elmúlt harminc évben csak egyszer volt példa arra, hogy valamely országban ilyen léptékű minimálbér-emelésről állapodtak volna meg".
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.