Több fontos nyugdíjat érintő változás lép életbe a jövő év elejétől. Mi változik és mi nem, erről kérdeztük a szakértőt.
Sokakat érint, ezért jó tudni, hogy
annyi pontosítás történt a jogszabályban, hogy minden évben február hónapban fizetik majd ki a járandóságot, eddig ugyanis általános első negyedévi kifizetés szerepelt a törvényben.
A kifizetéssel kapcsolatos pontosítás miatt némi változás történt: 13. havi nyugdíjra ugyanis az lesz jogosult az adott év februárjára, aki az előző év legalább egy napján már és az adott év februárjában még nyugdíjas.
Tehát 2025 februárjában a juttatásra az lehet jogosult, aki 2024-ben legalább egy napja, vagyis praktikusan 2024. december 31-én már nyugdíjas volt és 2025 februárjában is az lesz. Utóbbival azok hozzátartozói járnak rosszul, akiknek idős családtagjuk januárban hal meg, eddig ugyanis ilyen esetben az örökösöknek járt a 13. havi nyugdíj
– jelezte Farkas András, nyugdíjszakértő.
Pozitív változás történt a méltányossági nyugdíjemelésnél. Ennek eddig az volt a feltétele, hogy az a nyugdíjas, akinek a nyugdíja és egyéb rendszeres pénzellátása – például a fogyatékossági támogatás vagy árvaellátás – nem érte el a 120 ezer forintot, az kérhetett méltányosság emelést.
Jövő január 1-jétől 140 ezerre emelkedik a méltányossági jogi küszöb, vagyis az ez alatti jövedelemmel rendelkező kérheti a méltányossági nyugdíjemelést havi minimum 3000, legfeljebb 8000 forint összegben, amely nem nagy összeg, de sokat segíthet ezen nyugdíjasoknak – hívta fel a figyelmet a nyugdíjszakértő, aki szerint ezzel nagyon megugrik majd a potenciálisan kérelmet benyújthatók száma,
Magyarországon ugyanis jelenleg 140 ezer forint alatti nyugdíja közel 500 ezer személynek van, míg 120 ezer alatti 250 ezernek.
Farkas András szerint üdvözlendő, hogy megemelkedett az ellátás küszöbértéke, ugyanakkor hozzá kellene igazítani az erre fordítható összeget is, mivel ha minden jogosultat szeretne kielégíteni az állam, akkor mintegy 10 milliárdra lenne szükség. „Eközben eddig éves szinten 900 millió forint volt elkülönítve az államkasszában a méltányossági nyugdíjemelésre, 2025-től pedig egymilliárd forintot irányoztak elő erre a kiadásra, amely tekintve a félmillió jogosultat, szinte semmi – jegyezte meg.
„Januártól inflációkövető mértékben, 3,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, amely a kisnyugdíjasoknak igen mérsékelt segítséget nyújt, inkább a magasabb összegek esetén érzékelhető az emelés. Mivel a kisnyugdíjasoknál a jövő évre sincsen betervezve szociális célú korrekció, emelés, így ők egyelőre erre a 3,2 százalékos növekedésre és a 13. havi nyugdíjra számíthatnak” – mondja a nyugdíjszakértő, hozzátéve, ez módosulhat az év során, akkor 2025 novemberében lehetséges egy visszamenőleges korrekciós emelés.
Emlékeztetett rá, hogy jövő novemberre elvileg tervben van egy nyugdíjprémium is, igaz a költségvetési törvényben jövőre 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, amely nem éri el a nyugdíjtörvényben a nyugdíjprémium feltételeként rögzített minimum 3,5 százalékos GDP növekedést. Igaz ettől a kormányzat – ha úgy ítéli meg – eltérhet a nyugdíjasok javára, ahogy 2021-ben meg is történt.
Farkas András hiányolja az árvaellátást érintő emelést, annak a minimális összege ugyanis harmadik éve változatlanul 50 ezer forint. „Ez sok árva gyermek számára jelenthet nehézséget, a minimális árvaellátásnak legalább az inflációt követnie kellene” – hangsúlyozza a szakértő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.