Az adót kikerülő magánpárlatok foglalják el a legális pálinka piacait
A kereskedelmi főzdéket és azok termékeit rendszeresen ellenőrzik – mondta a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) pálinkanapi konferenciáján tartott kerekasztal-beszélgetésen Barátossy Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) borászati termékek és alkoholos italok ellenőrzéséért felelős osztályának vezetője. Ilyen ellenőrzés viszont a magánfőzdéknél nincs, így élelmiszer-biztonsági szempontból nagy a különbség a kereskedelmi és a magánfőzdék termékei között. Az utóbbiak kereskedelmi forgalomba kerülése pedig illegális – szögezte le.
Márpedig a mindennapi tapasztalatok szerint ez megtörténik. Ezt igazolják konferencián elhangzott – igaz, a magánfőzdék esetében becsült – számok is, amelyek szerint
- magánfőzésben 8 millió,
- bérfőzésben több mint 4 millió,
- a kereskedelmi főzdékben pedig kevesebb mint 600 ezer hektoliterfok volt a termelt pálinka mennyisége.
Egyenlőtlen verseny
Ezek alapján tehát van egy erős belső versenytársuk a kereskedelmi főzdéknek. Ráadásul – ahogyan azt Mihályi László, a PNT elnöke hangsúlyozta – a kereskedelmi főzdék tetemes adóterhet kénytelenek elviselni, míg a magánfőzés adómentes. Persze csak meghatározott mennyiségig, és magáncélra, de ellenőrzés hiányában ezt nem tartják be, és kereskedelmi forgalomba kerülnek a magánfőzdékben párolt italok is. Amelyeknél
feltétel lenne, hogy saját gyümölcsből készüljenek, de ezt sem tartják be sokan, a gyümölcsfelvásárlás így elment a számla nélküli irányba, és a megnövekedett igények miatt még drágább lett
– mondta előadásában Barabás Attila, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere.
A piacon illegálisan megjelenő párlatokkal kapcsolatban az egy évvel ezelőtti pálinkanapi konferencián elhangzott, hogy az otthoni szabad pálinkafőzés 2010-es lehetővé tétele óta 450 milliárd forint adót csaltak el.
Pálinka: négyszázötvenmilliárd forint adót csaltak el eddig a zugfőzdék
Döbbenetes mennyiségű zugpárlat keletkezett az otthoni szabad pálinkafőzés 2010-es lehetővé tétele óta, az ezzel elcsalt adó pedig nagyon hiányzik a költségvetésből – hangzott el a pálinkanapi konferencián. A NAV-nak nincs ellenőrzési joga a zugfőzdék felett.
Az alkoholos italok iránti kereslet csökkenése egyébként is világtrend, de a hazai legális pálinkaforgalom ilyen mértékű csökkenése mögött a visszaélések vannak. Mihályi László szerint kiskereskedelmi forgalomban és a fesztiválokon nagyon komoly mértékben visszaesett a pálinkafogyasztás, talán a HoReCa-szektorban lehetne előrelépni, de ott is az a jellemző, hogy az éttermek csak egy-két fajta pálinkát tartanak, az egyre vékonyodó pénztárcájú vendégek pedig elsőként a tömény italokról mondanak le.
Értelmezhető-e a világban a pálinka?
Kitörési pont lehetne az export, de a külpiacokon az elmúlt években nem sikerült előrébb lépni. Alapvető probléma, hogy
a pálinka sokkal drágább alapanyagból készül, mint más konkurens italok, például a whiskey, a vodka vagy a rum.
A konferencián szó volt arról is, hogy sokszor hivatkoznak arra, hogy a pálinka jelentős politikai támogatottságot élvez, ami az előadók szerint elsősorban a házifőzdékre igaz, kisebb mértékben a bérfőzdékre és a legkevésbé a kereskedelmi pálinkafőzdékre. A PNT elnöke ezzel kapcsolatban azt is elmondta: korábban azt kérték, hogy a hungarikumok reprezentációs célú juttatása legyen adómentes, majd amikor ezt tavaly a borászok megkapták, javasolták ezt a pálinkár is, de sikertelenül.
A pálinkás szakma szakma válságban van, 2018-hoz képest kevesebb mint fele mennyiséget állítanak elő a kereskedelmi főzdék – mondta a pálinka világpiaci esélyeit taglaló előadásában Barabás Attila, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere. Az export valóban kitörési pont lehet, de az érdemi előrelépéshez sok feltételnek kellene teljesülnie. Szerinte egy sor dolog, amit a pálinka erényének tudnak be az ital barátai, egyben a hátránya is. Ilyen például, hogy a legértékesebb alapanyagból készül. Mint megjegyezte, ezért eszébe ne jusson senkinek, hogy például málnapálinkával jelenik meg külföldön, mert azt a költségtöbbletet, amit a málna okoz, nem tudja érvényesíteni a piacon.
Ezért olcsó, nagy tömegű alapanyag kell, azt pedig el kell dönteni, hogy melyik legyen az a gyümölcsfaj, sőt -fajta, amelyikre építhető lenne majd a piaci megjelenés, és amelyikből értelmezhető mennyiséget lehet előállítani.
Barabás szerint a gyümölcs is tud olcsó lenni, megfelelő technológiával és hatékonysággal termelve – de éppen az alapanyagbázis megteremtése miatt kell fokozatosan felépíteni a külpiaci megjelenést.
Az exportsikerhez pedig az szükséges, hogy a
- pálinka gyümölcsösségére kell fókuszálni,
- döbbenetes, azonnali ízélményt kell nyújtani a fogyasztónak, és hozzá kell kötni valamilyen
- legendát, sztorit vagy fogyasztási rituáélét.
Utóbbira jó példa a tequila.
Közben azonban az is igaz, hogy a pálinkán az elmúlt évszázadokban sokszor mást és mást értettek, a mai, törvényben meghatározott definíciója is csak 2022 óta él. Barabás Attila szerint viszont ennek a következő húsz évben ismét változnia kell, ellenkező esetben nincs esély arra, hogy a kereskedelmi főzdék által előállított mennyiség elmozduljon a jelenlegi mélypontról. Mint mondta, mindenképpen változtatni kellene például az alapanyag meghatározásán, a határainkon belül, illetve kívül kérdésén, és lehetővé kellene tenni, hogy például a Vajdaságban, a magyar hagyományok szerint, ottani gyümölcsből készült párlatokat is pálinkának lehessen nevezni. Azokra ugyanis büszkék lehetünk, egyébként pedig a határainkon túl készülő párlatok éppen úgy a nemzeti kultúra részei, mint a hazai pálinka – mondta, hozzátéve, hogy fontos lenne a bérfőzés és a magánfőzés szabályain is változtatni.
