Az adót kikerülő magánpárlatok foglalják el a legális pálinka piacait
A kereskedelmi főzdéket és azok termékeit rendszeresen ellenőrzik – mondta a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) pálinkanapi konferenciáján tartott kerekasztal-beszélgetésen Barátossy Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) borászati termékek és alkoholos italok ellenőrzéséért felelős osztályának vezetője. Ilyen ellenőrzés viszont a magánfőzdéknél nincs, így élelmiszer-biztonsági szempontból nagy a különbség a kereskedelmi és a magánfőzdék termékei között. Az utóbbiak kereskedelmi forgalomba kerülése pedig illegális – szögezte le.
Márpedig a mindennapi tapasztalatok szerint ez megtörténik. Ezt igazolják konferencián elhangzott – igaz, a magánfőzdék esetében becsült – számok is, amelyek szerint
- magánfőzésben 8 millió,
- bérfőzésben több mint 4 millió,
- a kereskedelmi főzdékben pedig kevesebb mint 600 ezer hektoliterfok volt a termelt pálinka mennyisége.
Egyenlőtlen verseny
Ezek alapján tehát van egy erős belső versenytársuk a kereskedelmi főzdéknek. Ráadásul – ahogyan azt Mihályi László, a PNT elnöke hangsúlyozta – a kereskedelmi főzdék tetemes adóterhet kénytelenek elviselni, míg a magánfőzés adómentes. Persze csak meghatározott mennyiségig, és magáncélra, de ellenőrzés hiányában ezt nem tartják be, és kereskedelmi forgalomba kerülnek a magánfőzdékben párolt italok is. Amelyeknél
feltétel lenne, hogy saját gyümölcsből készüljenek, de ezt sem tartják be sokan, a gyümölcsfelvásárlás így elment a számla nélküli irányba, és a megnövekedett igények miatt még drágább lett
– mondta előadásában Barabás Attila, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere.
A piacon illegálisan megjelenő párlatokkal kapcsolatban az egy évvel ezelőtti pálinkanapi konferencián elhangzott, hogy az otthoni szabad pálinkafőzés 2010-es lehetővé tétele óta 450 milliárd forint adót csaltak el.
Pálinka: négyszázötvenmilliárd forint adót csaltak el eddig a zugfőzdék
Döbbenetes mennyiségű zugpárlat keletkezett az otthoni szabad pálinkafőzés 2010-es lehetővé tétele óta, az ezzel elcsalt adó pedig nagyon hiányzik a költségvetésből – hangzott el a pálinkanapi konferencián. A NAV-nak nincs ellenőrzési joga a zugfőzdék felett.
Az alkoholos italok iránti kereslet csökkenése egyébként is világtrend, de a hazai legális pálinkaforgalom ilyen mértékű csökkenése mögött a visszaélések vannak. Mihályi László szerint kiskereskedelmi forgalomban és a fesztiválokon nagyon komoly mértékben visszaesett a pálinkafogyasztás, talán a HoReCa-szektorban lehetne előrelépni, de ott is az a jellemző, hogy az éttermek csak egy-két fajta pálinkát tartanak, az egyre vékonyodó pénztárcájú vendégek pedig elsőként a tömény italokról mondanak le.
Értelmezhető-e a világban a pálinka?
Kitörési pont lehetne az export, de a külpiacokon az elmúlt években nem sikerült előrébb lépni. Alapvető probléma, hogy
a pálinka sokkal drágább alapanyagból készül, mint más konkurens italok, például a whiskey, a vodka vagy a rum.
A konferencián szó volt arról is, hogy sokszor hivatkoznak arra, hogy a pálinka jelentős politikai támogatottságot élvez, ami az előadók szerint elsősorban a házifőzdékre igaz, kisebb mértékben a bérfőzdékre és a legkevésbé a kereskedelmi pálinkafőzdékre. A PNT elnöke ezzel kapcsolatban azt is elmondta: korábban azt kérték, hogy a hungarikumok reprezentációs célú juttatása legyen adómentes, majd amikor ezt tavaly a borászok megkapták, javasolták ezt a pálinkár is, de sikertelenül.
A pálinkás szakma szakma válságban van, 2018-hoz képest kevesebb mint fele mennyiséget állítanak elő a kereskedelmi főzdék – mondta a pálinka világpiaci esélyeit taglaló előadásában Barabás Attila, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere. Az export valóban kitörési pont lehet, de az érdemi előrelépéshez sok feltételnek kellene teljesülnie. Szerinte egy sor dolog, amit a pálinka erényének tudnak be az ital barátai, egyben a hátránya is. Ilyen például, hogy a legértékesebb alapanyagból készül. Mint megjegyezte, ezért eszébe ne jusson senkinek, hogy például málnapálinkával jelenik meg külföldön, mert azt a költségtöbbletet, amit a málna okoz, nem tudja érvényesíteni a piacon.
Ezért olcsó, nagy tömegű alapanyag kell, azt pedig el kell dönteni, hogy melyik legyen az a gyümölcsfaj, sőt -fajta, amelyikre építhető lenne majd a piaci megjelenés, és amelyikből értelmezhető mennyiséget lehet előállítani.
Barabás szerint a gyümölcs is tud olcsó lenni, megfelelő technológiával és hatékonysággal termelve – de éppen az alapanyagbázis megteremtése miatt kell fokozatosan felépíteni a külpiaci megjelenést.
Az exportsikerhez pedig az szükséges, hogy a
- pálinka gyümölcsösségére kell fókuszálni,
- döbbenetes, azonnali ízélményt kell nyújtani a fogyasztónak, és hozzá kell kötni valamilyen
- legendát, sztorit vagy fogyasztási rituáélét.
Utóbbira jó példa a tequila.
Közben azonban az is igaz, hogy a pálinkán az elmúlt évszázadokban sokszor mást és mást értettek, a mai, törvényben meghatározott definíciója is csak 2022 óta él. Barabás Attila szerint viszont ennek a következő húsz évben ismét változnia kell, ellenkező esetben nincs esély arra, hogy a kereskedelmi főzdék által előállított mennyiség elmozduljon a jelenlegi mélypontról. Mint mondta, mindenképpen változtatni kellene például az alapanyag meghatározásán, a határainkon belül, illetve kívül kérdésén, és lehetővé kellene tenni, hogy például a Vajdaságban, a magyar hagyományok szerint, ottani gyümölcsből készült párlatokat is pálinkának lehessen nevezni. Azokra ugyanis büszkék lehetünk, egyébként pedig a határainkon túl készülő párlatok éppen úgy a nemzeti kultúra részei, mint a hazai pálinka – mondta, hozzátéve, hogy fontos lenne a bérfőzés és a magánfőzés szabályain is változtatni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.