A Bokros-csomag miatt 30 ezer gyermeket vesztettünk el

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány közös Család 2025 című konferenciáján szakértők elemezték a népesedési adatokat több szempontból, és áttekintették a családtámogatás rendszerének intézkedéseit.

322 ezerrel csökkent a szülőképes korú nők száma 

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter elmondta, hogy az elmúlt öt és fél év Európa-szerte a visszaesés időszaka volt, amikor a gazdasági teljesítménnyel párhuzamosan a megszülető gyermekek száma is elkezdett csökkenni. Kiemelte: még soha nem született ennyire kevés gyermek az unióban, mint az utóbbi években.  

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke elmondta, hogy a Bokros-csomag hatására a 20–39 éves, szülőképes korban lévő női korosztály száma mostanra történelmi mélypontra zuhant, 322 ezerrel kevesebb ilyen korú nő él ma hazánkban, mint 2010-ben. Ez önmagában előrevetítette azt, hogy még javuló gyermekvállalási kedv mellett is csökkenni fog a születések száma. Úgy fogalmazott: ha 2024-ben hazánkban ugyanannyi lett volna a szülőképes korban lévő nők száma, mint amennyi 2010-ben volt, akkor tavaly 100 ezer gyermek született volna meg. Összességében az elmúlt másfél évtizedben 212 ezerrel több gyermek világrajövetelének örülhettünk volna, ha nem csökken 21 százalékkal az anyai korosztály létszáma. 

A magyar családpolitika célja, hogy védelmet és anyagi biztonságot adjon

A kultúráért és innovációért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar családpolitika célja, hogy védelmet nyújtson a családellenes ideológiákkal szemben, és anyagi biztonságot adjon a gyermeket nevelő családoknak. A magyar kormány 2010 óta minden intézkedéssel a családok védelmét helyezi előtérbe, a válságok ellenére töretlenül növelve a családokra fordított összegeket. 2025-ben már négyszer többet költ az állam a családok támogatására, mint 2010-ben. Ennek is köszönhető, hogy

• a családok jövedelmi és vagyoni helyzete is sokat javult, 
• a gyermekes családok egy főre jutó nettó jövedelme 2010 óta közel megháromszorozódott,
•  a háztartások vagyona négyszeresére nőtt. 

Ebben nagy szerepe volt annak, hogy olyan fontos támogatások, mint a babaváró vagy a CSOK, az ország minden szegletébe eljutottak, és jelentősen javították a szegényebb és a középosztályhoz tartozó családok életszínvonalát – sorolta. 

2025 pozitív fordulatot hoz a családok életbe 

Az idei év pedig újabb lehetőségeket hoz a magyar családoknak a fiataloktól az idősekig. Hankó Balázs jelezte, hogy a fiatalok életkezdést segíti a munkáshitel vagy az évi 1,8 millió forintos lakhatási támogatás. 

• A családalapításhoz a kibővített babaváró ad akár 11 millió forintos indulótőkét minden házaspárnak, ahol a feleség 35 év alatti.
•  A gyermekgondozás időszakában a korábbi fizetés 100 százalékát kitevő csecsemőgondozási díj és a 2020 óta 80 százalékkal megemelkedett, idén 407 ezer forintra nőtt gyermekgondozási díj biztosítja az édesanyáknak az anyagi biztonságot, akik, ha 30 év alattiak, még személyi jövedelemadót sem kell fizetniük. 
• A gyermekek nevelését a duplájára emelkedő családi adókedvezmény könnyíti meg annak érdekében, hogy anyagilag jobban járjon az a munkavállaló, aki gyermeket nevel. 
• Emellett folytatódnak a bölcsődefejlesztési, a gyermekétkeztetési, a tankönyvellátási és a gyermeküdültetési programok. 
• A lakhatás megfizethetőségét továbbra is garantálja a rezsicsökkentés, a lakáskörülmények javítását pedig az új 3+3 millió forintos vidéki otthonfelújítási program. 
• Az idősek anyagi biztonságát a 13. havi nyugdíj állandósítása teszi kiszámíthatóvá. 2025 tehát jó eséllyel pozitív fordulatot hoz a családok életbe, hogy lezárjuk a mögöttünk hagyott veszélyekkel és válságokkal teli időszakot – fogalmazott a miniszter.

A kkv-k a gazdaság gerince, a legfőbb foglalkoztatók

Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, hogy tartós versenyképességi fordulat növekedés nélkül nem volt elképzelhető korábban sem. A hanyatló demográfiai pozícióban lévő nyugat-európai és kelet-ázsiai országok a népesség elöregedésével párhuzamosan, lassan ugyan, de biztosan vesztenek versenyképességükből is. Németország, Svédország, Belgium, a mediterrán államok, Japán, Dél-Korea és leginkább Kína gazdasági teljesítményén is látszik, hogy a fokozatosan romló demográfiai kondíciók komoly versenyhátrányt jelenthetnek még a fejlett gazdaságok számára is. 

A magyar kormányzat számára prioritás a versenyképesség és a demográfia, amely a családok sokrétű támogatásában jelenik meg, szinte egyedüliként Európában. Ez tükröződik abban, hogy a soros uniós elnökség alatt, tavaly novemberben elfogadták a versenyképesség növeléséről szóló Budapesti nyilatkozatot. De Európa még mindig adós egy átfogó demográfiai stratégiával, amely felvállalná a család kiemelt szerepét a versenyképességben. A polgári konzervatív kormánynak sikerült megőrizni a foglalkoztatottság szintjét, több intézkedést hoztak a családok védelmére, ezek: 

A kormány célja, hogy a GDP növekedés üteme 2025-ben meghaladja a 3 százalékot, és a fellendülés érezhető legyen a fiatalok és a családok számára is – emelte ki. A kormány ennek érdekében dolgozta ki a 21 pontból álló gazdasági akciótervet. Több mint 4000 milliárd forintot mozgósít a kormány a fiatalok, a családok és kkv-k támogatására. Szándéka szerint a hazai kis- és középvállalkozások erősítésével a gazdaság növekedését és a családok anyagi biztonságát egyszerre tudja támogatni. A magyar gazdaság gerincét képező kkv-szektor az összes foglalkoztatott majdnem a felének, 2,2 millió embernek ad munkát.