Bácska projekt: giga fejlesztési csomagról egyeztek meg Szekszárdon, íme a részletek

Nagyszabású fejlesztési csomagot jelentett be Lázár János építési és közlekedési miniszter Szekszárdon, kedden, amelyek – ahogy fogalmazott – jelentős hatással lehetnek a város jövőjét illetően. A beruházások részleteiről Berlinger Attila, a tolnai vármegyeszékhely polgármestere beszélt a Világgazdaságnak.

A szekszárdi fejlesztési csomag számos jelentős beruházást tartalmaz

Kiemelt szerepet szán a kormány Szekszárdnak az 1600 milliárd forintos Bácska projektben, amely a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl közlekedési és gazdasági fejlesztését célozza meg. A program részeként egy jelentős határátkelő-fejlesztés történik, majd elindulhat az M9-es keleti irányú bővítése a vármegyeszékhely irányába, amellyel Szekszárd az M6-os és M9-es utak csomópontjává válik. 

 – hangzott el a keddi, szekszárdi sajtótájékoztatón, Lázár János és Berlinger Attila megbeszélését követően.

Berlinger Attila polgármester elmondta, a mintegy 50-60 kilométeres szakasz Szekszárd északi részénél, az itteni dunai átkelőnél, a Szent László hídnál csatlakozik majd az M6-osra és nagyon komoly forgalombővülést jelent, amely több fejlesztést is elengedhetetlenné tesz. Ezekről egyeztettek az építési és közlekedési miniszterrel, amelynek apropóján számos fontos beruházásról született megállapodás.

Melyek a főbb beruházások?

A legfontosabb talán, hogy

• a megnövekedő forgalom miatt egy elkerülő út építését határozták el Szekszárd északi és déli része között, amely egy 10 kilométernyi új utat jelent. Ezzel az 56-os főutat átirányítanák a jelenleg a városon áthaladó szakaszról, amely belterületi úttá alakulna, jelentősen felgyorsítva ezzel a város észak-dél irányú közlekedését. A három szakaszból álló beruházás a középső, mintegy 2,5 kilométeres résszel indulna, amelynek tervei már készen vannak, a kivitelezés a minisztérium jelenlegi kalkulációja alapján 16 milliárd forintba kerülne – jelezte a polgármester, aki hozzátette: a többi szakasz tervezése még az idén elindulhat és 2026-ra készülne el. Magára a beruházásra ugyan egyelőre még nincs meg a forrás, de a minisztérium előzetes becslése szerint legkésőbb 2029-re elkészülne, amellyel újabb, két autópályát összekötő teljes elkerülőút épülne meg Szekszárdnál, északi részen az M9-es, déli részen pedig az M6-ossal csatlakozva.
• A városon belüli fejlesztések közül az egyik legfontosabb az igen forgalmas Csatári városrésznél található körforgalom kibővítése egy dupla méretű, úgynevezett turbókörforgalommá. A fejlesztésre 1 milliárdot szán a kormány és a Magyar Közút építtetheti meg. Emellett több biztonságos, modern gyalogátkelő épülne majd ki, szintén a minisztérium saját forrásából. Az egyeztetésen megállapodtak a helyi közösségi közlekedés járműparkjának megújításáról is. Eszerint a jelenleg átlagosan 20 éves járműveket jóval modernebb, a mai igényeknek megfelelő járművekre cserélnék le.
• Az építési tárcával történt megállapodásnak megfelelően a következő években fokozatosan megújulhatnak Szekszárd belterületi útjai, amelyre a város már korábban készített egy komplex tervet. A polgármester tájékoztatása szerint 2026-ig elkezdődhet az összesen 20 kilométeres úthálózat első, több mint 5 kilométeres szakaszának felújítása, csaknem 2 milliárd forintos uniós forrásból. A kormány ígérete szerint, amint elkészülnek a fennmaradó mintegy 15 kilométeres szakasz tervei, áttekintik, milyen forrást tudnának biztosítani ennek elkészítéséhez.
• Szintén közösségi közlekedéssel kapcsolatos bejelentés volt, hogy a MÁV csoport átépíti, felújítja a tulajdonában álló, régóta modernizálásra szoruló szekszárdi autóbusz pályaudvart, valamint egy jelentős méretű, P+R parkoló épül majd a szomszédos, vasúti pályaudvar mellett. Berlinger Attila tájékoztatása szerint a keddi egyeztetést követően a tárca szakemberei megtekintették a területet, amelynek során az is felmerült, hogy az új buszállomás épülete más helyre, a vasút melletti parkoló szomszédságába, egy eddig kihasználatlan területre kerülne. A busz- és vasútállomást érintő fejlesztések ügyében most indultak el az egyeztetések, így további részletekről, összegekről, határidőkről egyelőre nem tudni többet. A polgármester jelezte, hogy a tervezés mindenképpen elindul ebben az évben. 
• A szekszárdiak számára talán leginkább várt fejlesztés végéről is megállapodtak: eszerint az uszodafelújítás már idén ősszel lezárul. A szeptemberre tervezett átadással egy összesen 5,2 milliárd forint összköltségű fejlesztés végére kerül pont. Az építésügyi miniszter biztosította a várost azon szándékáról is, hogy mind az uszoda, mind a korábban működő strand- és élményfürdő üzemeltetését teljességében átvállalják és azt is, hogy a források biztosításával néhány éven belül elindulhat a korábban már megtervezett, élményelemekkel kiegészített, egész évben használható, sport- és egészségügyi szolgáltatásokkal kibővített rekreációs központ kialakítsa.
• A tervek szerint jelentős fejlesztések indulhatnak meg az északi városrészben, ahol egy 3,5 hektáros területen kereskedelmi és szolgáltató negyed épülne meg, enyhítve a város túloldalán található, hasonló bevásárlóközpont és az ottani közlekedés zsúfoltságát. A polgármester szerint a kiviteli tervek elkészültét követően legkésőbb 2026-ban elindulhat ez a fejlesztés is.
• A tárcával történt egyeztetés értelmében a műemléki keretből megkezdődhet Szekszárd egyik legjellegzetesebb épületének, a Liszt Ferenc Zeneiskolának is helyet adó Augusz-ház felújítása is, amelynek felmérése a hetekben kezdődik meg. A tervek szerint később a Babits Mihály Emlékházzal folytatódna a műemléképületek megújulása. 

Ami még tervben van

Stratégiailag fontos beruházás lenne a szekszárdi megyei kórház korszerűsítése is. Lázár János a keddi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: megfontolandó lenne az 1930-ban átadott, régi intézménykomplexum felújítása helyett egy új kórház megépítése a következő kormányzati ciklusra, nagyjából 2030-ra, amely szerinte sokkal gazdaságosabb megoldásnak tűnik. A fejlesztésre – amellett, hogy mindenképpen szükség van egy erős megyei kórházra – a közeli paksi atomerőmű beruházás miatt is szükség lenne – vélte. Jelezte: amennyiben a tervezet a kormány elé kerül, mindent elkövet, hogy megvalósulhasson. 

A szekszárdi polgármestertől megtudtuk, a 20 hektáron elterülő intézmény épületei mára teljesen elavultak, szinte lehetetlen a felújításuk, ezért a kormány a belügyminisztériummal közösen vizsgálja egy új megyei „tömbkórház” építésének lehetőségét, amely az erőmű-beruházás miatt egyre növekvő paksi lakosságszám tükrében különösen indokolt. A kormány által támogatni tervezett beruházásról, amelyről az előzetes hatástanulmányok már készültek és ezek szerint közép- és hosszú távon egyaránt gazdaságosabb egy új tömb építése, legkésőbb 2026-ban várható döntés.

Úgy véli, ezek megvalósulása a következő évtizedekre nagyban meghatározza majd a város fejlődését, ráadásul hosszú évek óta várnak rá a helyiek, hasonlóképpen az uszodára, amelynek átadására csaknem 10 éves huzavona után kerülhet pont.