Karbonlábnyom csökkentés a weben: egyedülálló magyar megoldással

Világviszonylatban is teljesen egyedi mérési módszertanon alapuló megoldást fejlesztett a magyar Carbon.Crane. Huszics György, a vállalkozás egyik alapítója és társtulajdonosa arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy a web attól lesz „zöldebb”, ha azzá tesszük. Ha kevesebb energiára lesz szükség ahhoz, hogy a webes tartalmakat szervereken tároljuk, eljussanak a felhasználó gépére és ott megjelenjenek. S ha mindezek mellett ez az energia minél zöldebb – tette hozzá, amikor a karbonlábnyom csökkentését magyarázta. 

A digitalizációval eleve azt gondolnánk, hogy sokat tettünk a karbonlábnyomunk csökkentéséért. Ez nem így van?

Sokat tettünk érte, ez kétségtelen. A digitalizáció alapvetően azt jelentette, hogy az offline világot, annak egyes funkcióit átvittük a virtuális térbe, és ez általában, valóban karbonlábnyom-csökkentéssel jár. Viszont ennek a folyamatnak az eredményeként a digitális világban születtek olyan megoldások is, amelyek sosem léteztek – mert nem is létezhettek – offline, viszont most új elemként jelentős erőforrásokat használnak és karbonlábnyomot is generálnak.

Mondjon néhány példát, hogy az is értse, aki nem bányászik kriptovalutát.

Ilyenek azok a funkciók, amelyek offline elképzelhetetlenek lettek volna, de online megoldhatók, például a AI vagy a blockchain vagy a cloudgaming. Mindháromnak nagyon komoly energiaigénye van. Példaként hoznám be, hogy 4 bitcointranzakció energiaigénye (~700 kWh/tranzakció) már meghaladja egy magyar háztartás éves energiafogyasztását (2,5 MWh/év).

Nem véletlenül nincsenek nagyon hivatalos adatok a AI-gazdáktól. A szakértői becslésekből annyit azért lehet tudni, hogy a ChatGPT4 energiaigénye csak a betanítási időszakban 62 000 MWh volt, és akkor még nem használta senki, ki sem gurították a garázsból. A használat kapcsán pedig olyan szakértői véleményeket hallani, hogy nem is egy van belőle, mert az képtelen lenne kiszolgálni az igényeket. Ez persze többszörözi az energiafogyasztást is. A Microsoft például 20 évre bérelte ki a 2028-ban újraindítani tervezett Three Mile Island atomerőművet (Constellation–Microsoft-megállapodás). Az erőmű 835 megawatt áramot fog termelni, ami körülbelül 700 000 otthon energiaellátásához elegendő. De nem az otthonokat fogja táplálni, hanem a digitális technológiát. Brad Smith, a Microsoft elnöke, 2024 májusában egy interjúban kifejtette, hogy amikor 2020-ban bejelentették a 2030-ra kitűzött karbonnegatív célt, azt már akkor is „moonshot”-nak, azaz rendkívül ambiciózus vállalásnak tekintették. Azóta a mesterséges intelligencia gyors fejlődése és az ezzel járó megnövekedett energiaigény miatt Smith úgy fogalmazott, hogy „most a Hold háromszor olyan messze van, mint 2020-ban, ha csak a saját előrejelzéseinket nézzük az AI terjedéséről és annak energiaigényéről”.

Magyarul: ez a globális techvállalatok szintjén szinte reménytelen? A rendszer alacsonyabb szintjein lehet beavatkozni, spórolni?

Remény van, és ők azok, akik a legtöbbet tudnának tenni, sok fog múlni az akaráson. Gerd Leonhard jövőkutató a tavaly novemberben a Millenárison szervezett Techxpo konferencián azt mondta, a technológia és a pénz rendelkezésre áll, az összefogáson, az akaráson fog múlni. Jelenleg az ún. greenrinsing vagy time washing történik, amikor a cégek elkezdenek kitáncolni a korábbi vállalásokból. Klasszikus példa az előbb említett Microsoft, akik az AI-ra hivatkozva fújtak visszavonulót. A teljesség kedvéért azért hozzá kell tennem, hogy nem csak ők, több versenytársukat, és más ágazatok szereplőit is említhetnénk. Persze elképzelhető, hogy rosszul mérték fel a lehetőségeiket, és az időközben megjelenő újabb technológiákkal sem számoltak. Mi pont ezért tettük a szolgáltatásunk részévé, hogy karbonkibocsátási mért érték mellé adunk egy reális becslést a csökkenthetőség mértékéről.

Mitől lesz zöldebb a web?

Attól, ha zöldebbé tesszük, magától nem. Bármennyire is leegyszerűsítésnek tűnik ez a kijelentés, ez a helyzet. A web attól lesz zöldebb, ha kevesebb energiára lesz szükség ahhoz, hogy a webes tartalmakat szervereken tároljuk, eljussanak a felhasználó gépére és ott megjelenjenek. Amikor a weboldalakat optimalizáljuk, akkor azokra az elemekre fókuszálunk, amelyekhez hozzá lehet nyúlni, azaz a képekre, videókra, és a mögöttük futó kódokra. Ezek azok a komponensek, amelyek meghatározzák egy website energiaigényét és a karbonkibocsátást. Innentől kezdve az a kérdés, hogy ezen lehet-e csökkenteni. Azt látjuk, hogy igen. Szinte minden komponensen lehet csökkenteni. Az már más kérdés, hogy szabad-e. Abba szoktunk belefutni, hogy például a kódhoz nem lehet hozzányúlni, mert biztonsági kérdéseket vet fel. Vagy esetleg nemzetközi kódot használnak, amit itt, Magyarországon nem lehet megpiszkálni. Az arculati kérdésekre, a videókra azt szokták mondani, hogy az tartalomszerkesztési kérdés. Kiderült, hogy a képekkel kapcsolatban viszont nem mond senki semmit, így megnéztük, mit lehet ezekkel kezdeni. Sokszor azt látjuk, túl nagy méretűek, kis túlzással olyan képet is találtunk, amiből óriásplakátot lehet nyomtatni.

Meglep, mert azt gondolnám, hogy azért ezen már túl vagyunk, hogy nem kell nagy felbontású képeket feltenni a netre.

Mivel átlagosan 15 másodpercet töltünk egy weboldal megtekintésével, nem is biztos, hogy olyan sok idő jut a képekre. Itt most nem a lakberendezési áruházak vagy egy képügynökség weboldaláról van nyilván szó. Magyarul: kicsit túlértékeljük a képeket. Voltak olyan esetek is, amikor akár 80 százalékkel lehetett csökkenteni a weboldal méretét, ha a képek méretének beállításával. Mondok egy példát: egy nagy magyar állami vállalat vásárolt 45 elektromos autót, ezzel éves szinten 164 tonnával csökkentette a karbonlábnyomát. Megnéztük a médiahatóság oldalán, melyek a leggyakrabban látogatott hírportálok, és mi történik akkor, ha optimalizálják a képeket. Kiderült, hogy az optimalizálással 290 tonnával lehet csökkenteni. Persze, a híreknek gyorsan ki kell kerülni, a fotóval nincs idő bíbelődni, nyilván vannak erre automatizálási lehetőségek is, de sokszor másfél perc sem fér bele, és nagy méretben kerül ki a kép. Csak elsőre tűnik furcsának az összehasonlítás, de az adatok önmagukért beszélnek, ilyen komoly megtakarítást eredményez. Hozzátenném: az elektromos autókkal pont az elektromos hálózat terhelését növeljük, utóbbival meg éppen hogy csökkentjük.

Mi a helyzet a videókkal, hiszen sok weboldalon a megnyitáskor elindul ez videó, vagy akár többet is meg kell nézni, mire a látogató releváns információkhoz jut?

A teljes képernyős, magától elinduló videó karbonszempontból közellenségnek számít. Nemrégiben az egyik ügyféltől, akinél 45 másodperces videó indítja az oldalt, megkérdeztem, megmérték-e már, mennyi ideig nézik az emberek. Mert 5 másodpercet elhiszek, talán tízet is, de többet nem. Akkor minek 45 mp? Máris a töredékére vettük a karbonkibocsátást.

Erre nem azt mondják, de kell az élmény, a látvány?

Egyes site archetípusok – mondjuk egy márkasite – esetében érthető a látvány kiemelt szerepe. De még ott is érdemes behozni a karbonszempontú döntéseket is a tartalomszerkesztésbe. Azt szoktam mondani, hogy a karboncsökkentés nem kizárólag technológiai kérdés, legalább annyira tartalomszerkesztési és webdizájn is.

Hogyan tud segíteni a Carbon.Crane fejlesztése az optimalizálásban?

Az általunk fejlesztett módszertan a képekben rejlő karboncsökkentési és energiaoptimalizálási potenciált képes kimutatni. Több ezer kép vizsgálata alapján alakítottuk ki a benchmarkot, amelyhez mérni tudjuk a weboldalon található képek paramétereit. Egyszerűen fogalmazva azt nézzük, mennyivel lehetne kisebb méretű a képfájl anélkül, hogy emberi szemmel látható különbséget tapasztalnánk. Ráadásul a képek optimalizálásával kisebb lesz az oldal, gyorsabban betöltődik, ami jobb felhasználói élményt eredményez, sőt még a kereséseknél is előbbre sorolódik. De természetesen további alkotóelemek áramvonalasításával is lehet csökkentést elérni. 

Még talán annyit, hogy a web nemcsak zöldebb lesz az optimalizáció eredményeként, hanem az energiaigénye is csökken. Ráadásul a kisebb energiafelhasználás nemcsak szolgáltatói, hanem a felhasználói oldalon is jelentkezik. A mérési módszertanunk ugyanis a felhasználói oldalon realizálható karbonkibocsátás csökkenést és energiamegtakarítást is ki tudja mutatni.