Már megint babrálnak valamit az üzemanyag-kereskedők: 10-15 forinttal is olcsóbbnak kellene lennie a benzinnek
Jelentős üzemanyag-áremelkedést hozott az új év az hazai autósok számára 2025-ben, mindössze három hét leforgása alatt a benzin és a gázolaj literje 20-25 forinttal drágult. Az év eleji szinte szokásosnak mondható üzemanyagár-emelkedésben a jövedéki adó növekedése is közrejátszott, ami önmagában 7-8 forintot dobott az árakon, ezt tetézték a külső körülmények, mint az olaj világpiaci drágulása, valamint a dollár erősödése a forint kárára. Ezek pedig együttesen azt eredményezték, hogy a benzin 640 forintig, míg a gázolaj 650 forintig száguldott, megközelítve a 2022 végén látott szinteket, amikor az árstop kivezetésének hatására történelmi magasságba emelkedtek az üzemanyagárak. Csakhogy január közepe óta kedvező folyamatok indultak be a hazai üzemanyagárak terén.
Donald Trump hivatalba lépése számos eddigi bizonytalanságot kiiktatott a devizapiacon, aminek köszönhetően a 405 körüli dollárárfolyam 390-ig erősödött. A Brent olaj ára pedig a geopolitikai kockázatok mérséklődésének hírére (mint az izraeli–palesztin fegyverszünet) visszatért 80 dollár alá. Ha bárki azt hinné, hogy ezek hatásait a kereskedők egyből átvezették, az téved.
A Holtankoljak oldalán elérhető adatok szerint a benzin nagykereskedelmi ára 10, a gázolajé 15 forinttal csökkent, január utolsó napján a legtöbb kúton 630 forintos benzin- és 640 forintos gázolajárral lehetett találkozni. Ugyanakkor érdemes összevetni a november 20-i állapottal, amikor az olaj és a forint árfolyama is a mostani, 75 dolláros, illetve 391 eurós szint közelében mozgott. A benzin literje 608 forintba, a gázolajé 627 forintba került.
Ezek alapján úgy tűnik, hogy még a jövedéki adó emelésével együtt is a benzin ára 10-15 forinttal magasabb az indokoltnál, a gázolajé pedig 5 forinttal.
Az, hogy a kereskedők lassan viszik át az árakba a korrekciót, nem új keletű probléma. A Mol 2024 májusában hasonló okból kifolyólag változtatott az árazási gyakorlatán, aminek révén a nagykereskedelmi árakat nem heti kétszer, hanem többször módosítja.
Az a célunk, hogy rugalmasabban tudjunk alkalmazkodni a folyamatosan változó világpiaci helyzethez
– indokolták a döntésüket, de az is közrejátszott, hogy a kormány hetek óta nyomás alatt tartotta az üzemanyagpiaci szereplőket.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még április 24-én egy kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján fenyegette meg hazai üzemanyag-kereskedőket, hogy csökkentsék az áraikat a régiós átlag szintre, különben drasztikus intézkedéshez fog nyúlni a kabinet. A tárcavezető azt követően váltott keményebb hangnemre, hogy a kormány azt érzékelte egy ideje, hogy az olajszektor képviselőivel tavaly szeptemberben kötött megállapodást a felek felrúgták, ezért az árakban elcsúszás történt. Bár felmerült a 2022 végén megszüntetett benzinárstop visszahozása, és több jel is utalt erre, végül nem került rá sor, amiben leginkább Orbán Viktor miniszterelnök szava lehetett a döntő.
A kormányfő elmondása szerint együttműködést várt el Nagy Mártontól az olajszektor képviselőivel a „szkanderozás helyett”.
Azóta annyiban javult a helyzet, hogy a szomszédos országokhoz képest átlagosnak tekinthetők a hazai üzemanyagárak, amiben az sem elhanyagolható szempont, Romániába pont az év elején jelentősek emelkedtek az árak. Keleti szomszédunknál most januárban hajtották végre azt a jövedékiadó-emelést, amelyet tavaly januárban kellett idehaza levezényelni. Emiatt írtuk azt, hogy véget érhet az üzemanyag-turizmus Romániába, ahol január eleje óta a benzin és a gázolaj ára is már 600 forint felett van.
Visszatérve a kereskedők habozására, jó eséllyel a következő időszakban további árcsökkenés jöhet a kutakon, igaz, lassabban annál, ahogyan a drágulást levezényelték.
