Tűkön ülve várja mindenki, hogy okoz-e meglepetést ma a jegybank

Kedden tartja következő kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A jegybank tavaly decemberi ülésen nem változtatott az alapkamaton, amely így 6,5 százalék maradt. Az ülést követően kiadott közleményben a geopolitikai feszültségekre, a változékony pénzügyi piaci folyamatokra és az inflációs kilátásokat övező kockázatokra mutattak rá, mint a további kamatcsökkentést akadályozó tényezőkre. A tavalyi év során egyébként összesen 350 bázispontos lazítást láttunk a monetáris tanácstól, az alapkamat tíz százalékról csökkent a jelenlegi hat és fél százalékra.

A decemberi döntésével a magyar jegybank a negyedik hónapja tartotta változatlan szinten irányadó kamatát. A Bloomberg elemzői konszenzusában mind a 25 közgazdász arra tippelt, hogy az MNB ezúttal sem fog hozzányúlni az alapkamathoz. A döntést 14 órakor hirdetik ki, egy órával később közlemény és szóbeli tájékoztató következik.

Megszűnhettek a forintgyengülés fő okai

A kamatcsökkentés legnagyobb akadálya, hogy a vártnál nagyobb mértékben gyorsult a magyar infláció, amivel a jegybanki tűréshatáron kívülre csúszott. Ennek elsődleges oka volt a gyenge valuta, amely serkenti az árak növekedését és feszíti a monetáris politikát. A fogyasztói árak éves szinten 4,6 százalékkal nőttek decemberben, ami az elmúlt egy évben a legmagasabb volt, és jócskán meghalataa novemberi 3,7 százalékos adatot. 

Az inflációs adatok túlmutatták a jegybanki döntéshozók tűréshatárának 4 százalékos felső határán, és még a legutóbbi, a múlt hónapban felfelé módosított jegybanki előrejelzéseket is meghaladták. Virovacz Péter, az ING Bank Hungary közgazdásza az adat megjelenés után kifejtette, hogy „valószínűleg a forint gyengülése áll az infláció emelkedése mögött, ami óvatossá kell tennie a monetáris politikai döntéshozókat, különösen azért, mert a forint továbbra is sérülékeny és gyengülni fog a következő hónapokban.”

Márpedig a gyengülést első sorban a dollár erősödése okozta és a Donald Trump amerikai elnök hatalomátvétele előtti piaci találgatások okozta bizonytalanságok. Ez a brutális dollárerősödés viszont megállt, az új elnök elfogadta hivatalát, a piacok lenyugodtak. Ráadásul, mint kiderült volt a forint gyengülésnek egy másodlagos oka is.

Az állampapír-állomány átrendeződése is hatott a forint árfolyamára

Az Erste elemzői szerint ugyanis a 2022 szeptemberében tapasztalt erős hozamemelkedést követően, 2023 elején beindultak a külföldi vásárlások, s az állomány felszaladt 7500 milliárd forint fölé. Mintegy másfél évig maradt is ez a szint, majd a hozamok csökkenésével – azaz a kötvények árfolyam-emelkedésével – tavaly év közepén megindult a kiáramlás. Az elmúlt valamivel több mint fél év során a hazai állampapírpiacról nem kevesebb mint 2500 milliárd forint, azaz körülbelül 6 milliárd és 6,5 milliárd euró körüli összeg távozott az országból – állapítja meg az Erste. A hatalmas tőkekiáramlás pedig valószínűleg szerepet játszott a mindeközben a 390 körüli euró-forint értékről 410–415 forint környékére gyengülő árfolyam alakulásában is.
Az év végén megfigyelt, újabb jelentős állománymozgások, melyek során nagyjából 500 milliárd forint áramlott előbb be-, majd év elején ki, már nem okoztak nagyobb árfolyammozgást. Lehet, hogy ezeket a pozíciókat lefedezték – véli az Erste, aki szerint ezzel le is csenget ez a probléma is. Vagyis a forintgyengülés másik oka is okafogyottá vált.

Emiatt hosszabb távon arra lehet számítani, hogy erősödik a forint, ami az inflációra is kedvező hatással fog bírni. Mindez azonban a januári inflációs adatban még nyilván nem lesz érzékelhető, hiszen ezen makrogazdasági hatások átfutási ideje némileg hosszabb idő alatt szokott bekövetkezni.

A kormány szerint átmeneti volt az infláció emelkedése

Nem véletlen, hogy Virag Barnabás a jegybank alelnöke, a legutóbbi monetáris döntés után is azt nyilatkozta, hogy a januári inflációt közel 5 százalékosra várja, Ő is arra mutatott rá ugyanis, hogy  az elmúlt hónapok forintgyengülése felpörgette az inflációt. A fentiek alapján az is érthetőbb, hogy miért nyilatkozta azt Nagy Márton gazdasági miniszter újságíróknak egy tájékoztatón, hogy a kormányt nem aggasztja az infláció megugrása, és továbbra is arra számít, hogy a második fél évben a jegybanki 3 százalékos célig lassul a főárak növekedése – mondta. A legfrissebb adatokat átmeneti és alaphatásoknak tulajdonította.  

Nagy Márton nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy továbbra is sürgeti-e a jegybankot a kamatcsökkentésre, amit hónapok óta betöltött. Azt mondta, megígérte Varga Mihály volt pénzügyminiszternek, aki márciusban veszi át a jegybankot, hogy tartózkodik a monetáris politika nyilvános kommentálásától. 

Az EUR/USD árfolyam hétfő reggel 1,0470 körül mozgott, nap végére 1,0492-nél zárt az árfolyam. A forint hétfőn 409,20 körül kezdte a napot az euróval szemben, végül 408,38-nál zárt az euró-forint kurzus.