Állampapír: a forintnak sem mindegy, hová vándorol a felszabaduló pénz
A magas kamatozású lakossági állampapírokra a héten elkezdődött kamatfizetés kapcsán az elkövetkező hónapok arról fognak szólni, hogy mi lesz a mintegy 3000 milliárd forintnyi kamattal és a lejáró állampapírokkal, mibe forgatják vissza a pénzt a háztartások. Nem kevésbé érdekes téma azonban, hogy a külföldi befektetők hogyan szavaztak Magyarországról az elmúlt időszakban, illetve várható-e további erőteljes pénzkiáramlás – dobja fel a kérdést az Erste.
A külföldiek fantáziáját is megmozgatták a magyar állampapírok
A brókercég eszmefuttatásában a nyilvános adatokból indul ki, hiszen az Államadósság Kezelő Központ mindennap közzéteszi a külföldiek által tartott magyar állampapírok állományát.
Ez az érték a magas inflációs korszak előtt tipikusan 5000 milliárd forint környékén mozgott, majd a 2022 szeptemberében tapasztalt erős hozamemelkedést követően, 2023 elején beindultak a külföldi vásárlások, s az állomány felszaladt 7500 milliárd forint fölé. (Persze tudni kell, hogy nem a lakossági állampapírokról, például az inflációkövető PMÁP-ról van szó, lévén azokból csak a magánszemélyek vásárolhatnak, és a külföldi természetes személyekre nem igazán jellemző – a számukra idegen devizában történő – befektetéssel vállalt kockázat viselése.) Majd mintegy másfél évig maradt is a szint, aztán a hozamok csökkenésével – azaz a kötvények árfolyam-emelkedésével – tavaly év közepén megindult a kiáramlás.
Az elmúlt valamivel több mint fél év során a hazai állampapírpiacról nem kevesebb mint 2500 milliárd forint, azaz cirka 6-6,5 milliárd euró távozott
– állapítja meg az Erste.
A hatalmas tőkekiáramlás pedig valószínűleg szerepet játszott a mindeközben a 390 körüli euró-forint értékről 410-415 forint környékére gyengülő árfolyam alakulásában is.
Az év végén megfigyelt, újabb jelentős állománymozgások, melyek során nagyjából 500 milliárd forint áramlott előbb be-, majd év elején ki, már nem okoztak nagyobb árfolyammozgást. Lehet, hogy ezeket a pozíciókat lefedezték – véli az Erste.
Az élénk mozgások azt sugallják, hogy abszolút nem mindegy, mi történik a készpénzzé váló állampapír-állománnyal. Mindenesetre a külföldiek magyar állampapír-kitettsége visszatért a hozamugrás előtti szintre.
Vagyis innen nyomásnak elvileg már nem kellene érkeznie, a kiáramlás nagyobb valószínűséggel állhat meg, mint sem.
A jövőre nézve pedig, habár a környezet folyamatosan változik – például az euró-dollár árfolyam, amely kihatással van a régiós devizákra is –, a hüvelykujjszabály szerint abszolút nem mindegy, hogy a fent említett felszabaduló pénz hol fogja keresni helyét az elkövetkező hónapokban.
