A magas kamatozású lakossági állampapírokra a héten elkezdődött kamatfizetés kapcsán az elkövetkező hónapok arról fognak szólni, hogy mi lesz a mintegy 3000 milliárd forintnyi kamattal és a lejáró állampapírokkal, mibe forgatják vissza a pénzt a háztartások. Nem kevésbé érdekes téma azonban, hogy a külföldi befektetők hogyan szavaztak Magyarországról az elmúlt időszakban, illetve várható-e további erőteljes pénzkiáramlás – dobja fel a kérdést az Erste.
A brókercég eszmefuttatásában a nyilvános adatokból indul ki, hiszen az Államadósság Kezelő Központ mindennap közzéteszi a külföldiek által tartott magyar állampapírok állományát.
Ez az érték a magas inflációs korszak előtt tipikusan 5000 milliárd forint környékén mozgott, majd a 2022 szeptemberében tapasztalt erős hozamemelkedést követően, 2023 elején beindultak a külföldi vásárlások, s az állomány felszaladt 7500 milliárd forint fölé. (Persze tudni kell, hogy nem a lakossági állampapírokról, például az inflációkövető PMÁP-ról van szó, lévén azokból csak a magánszemélyek vásárolhatnak, és a külföldi természetes személyekre nem igazán jellemző – a számukra idegen devizában történő – befektetéssel vállalt kockázat viselése.) Majd mintegy másfél évig maradt is a szint, aztán a hozamok csökkenésével – azaz a kötvények árfolyam-emelkedésével – tavaly év közepén megindult a kiáramlás.
Az elmúlt valamivel több mint fél év során a hazai állampapírpiacról nem kevesebb mint 2500 milliárd forint, azaz cirka 6-6,5 milliárd euró távozott
– állapítja meg az Erste.
A hatalmas tőkekiáramlás pedig valószínűleg szerepet játszott a mindeközben a 390 körüli euró-forint értékről 410-415 forint környékére gyengülő árfolyam alakulásában is.
Az év végén megfigyelt, újabb jelentős állománymozgások, melyek során nagyjából 500 milliárd forint áramlott előbb be-, majd év elején ki, már nem okoztak nagyobb árfolyammozgást. Lehet, hogy ezeket a pozíciókat lefedezték – véli az Erste.
Az élénk mozgások azt sugallják, hogy abszolút nem mindegy, mi történik a készpénzzé váló állampapír-állománnyal. Mindenesetre a külföldiek magyar állampapír-kitettsége visszatért a hozamugrás előtti szintre.
Vagyis innen nyomásnak elvileg már nem kellene érkeznie, a kiáramlás nagyobb valószínűséggel állhat meg, mint sem.
A jövőre nézve pedig, habár a környezet folyamatosan változik – például az euró-dollár árfolyam, amely kihatással van a régiós devizákra is –, a hüvelykujjszabály szerint abszolút nem mindegy, hogy a fent említett felszabaduló pénz hol fogja keresni helyét az elkövetkező hónapokban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.