Orbán Viktor szerint, ezek az intézkedések indították el a magyar gazdaság új korszakát

Teljes foglalkoztatottság és Európa legalacsonyabb rezsiárai – többek között ezeket sorolta fel Orbán Viktor miniszterelnök legújabb Facebook-posztjában, melyben összefoglalta, mikkel kezdődött el a magyar gazdaság új korszaka. A miniszterelnök megemlítette a növekvő béreket és a családi adókedvezményt, valamint azt, hogy 450 milliárd forintot fordított a kormány állami beruházásokra.

Hogyan alakul a munkanélküliség?

Noha fél éve folyamatosan emelkedik a munkanélküliség Magyarországon, a potenciális munkaerő-tartalék alapján továbbra sincs dráma a munkaerőpiacon. Novemberben a Központi Statisztikai Hivatal 221 ezer állástalant mért, ami 30 ezres növekedés két év alatt. A havi adatnál azonban beszédesebb a háromhavi mozgóátlag, 2024 szeptembere és novembere között 4,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ilyen magas szinten az állástalanok aránya utoljára 2023 végén és a Covid okozta munkaerőpiaci sokk idején volt.

Az inaktívak száma historikus mélyponton van, ami egyértelműen arra utal, hogy egyre többen regisztrálnak a munkaügyi hivatalokba, tehát olyanok is megjelennek a munkaerőpiacon immár munkanélküliként, akik korábban szerettek volna dolgozni, de nem kerestek munkát, emiatt részben kiestek a munkaügyi hivatalok látóköréből.

Rezsicsökkentés és béremelés

A kormány idén is biztosítja a rezsicsökkentést, és továbbra is megvív minden csatát, hogy megvédje. A rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar családok és nyugdíjasok hosszú évek óta Európa legalacsonyabb gáz- és áramárát fizetik. A háború és a brüsszeli szankciók miatt számos európai országban elszálltak az energiaárak. A németek, a dánok, az angolok a magyar háztartásoknál négyszer többet fizetnek az áramért, a svédek tizenháromszor, a hollandok, az olaszok hatszor többet a gázért. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően 

Az Új gazdaságpolitikai akcióterv három alappilléren nyugszik, a jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán, valamint a Demján Sándor-programon, melynek célja a vállalkozások méretének megkétszerezése. A kormány ezekre építette ki az idén megvalósuló 21 vállalását. Az akciótervre 4000 milliárd forintot fordítanak, ebből 2600 milliárdot a családokra, 1400 milliárdot pedig a kis- és középvállalkozásokra. 

A minimálbér 9 százalékkal, 290 800 forintra nő, a garantált bérminimum 7 százalékkal, 348 800 forintra emelkedik idén. Ez egy hosszú távú, dinamikus béremelés első lépése. A kormány ugyanis 2028-ra szeretné elérni a minimum bruttó 400 ezres minimálbért Magyarországon.

Családi adókedvezmény és munkáshitel

Tovább javulhat 2025-ben a magyar családok helyzete. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében a kormány összesen 2632 milliárd forintnyi forrást mozgósít a magyar családok és fiatalok támogatására, a jövedelmek vásárlóerejének növelésére és a megfizethető lakhatás biztosítására. Az akcióterv részeként történelmi jelentőségű hároméves bérmegállapodás született. 

az inflációt pedig alacsonyan tartja a kormány, a családok egyre többet költhetnek, jelentősen nő a családok jövedelmének vásárlóereje.

Elindult a Munkáshitel Program, amely a 17–25 év közötti dolgozó fiatalok életkezdéséhez biztosít akár 4 millió forintos kamatmentes hitelt. A kormány megduplázza a gyermekek után járó családi adókedvezményt, így – az idei emeléssel együtt – az adókedvezmény bevezetése óta összesen 4400 milliárd forinttal több marad a gyermekes családoknál.