Közel a határidő: repkedhetnek a bírságok

Hamarosan egy új, bírságmértékeket is tartalmazó szabályozás lép hatályba, amely a körforgásos gazdaságot szolgáló hulladékgazdálkodás egyik fő elemét, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR) érinti. Az EPR rendszer lényege, hogy a hulladékkezelési költségeket azok a vállalatok viseljék, amelyek termékei hulladékot eredményeznek.

A már több mint másfél éve bevezetett szabályozás alapján a gyártóknak

• regisztrálniuk kell a hazai hulladékgazdálkodásért felelős Mohunál,
• regisztárlniuk az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe (OKIR),
• negyedévente pontos adatokat kell szolgáltatniuk a forgalomba hozott termékek mennyiségéről,
• a mennyiség alapján pedig határidőre be kell fizetniük a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat.

A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint a kiszabásának és megállapításának módjáról szóló kormányrendelet eddig az évig még nem tartalmazott kifejezetten az EPR-rendszerben meghatározott gyártói kötelezettségekre vonatkozóan bírságtételeket, ez azonban 2025. április 1-jétől megváltozik. Ennek értelmében az országos hulladékgazdálkodási hatóság már megbírságolhatja azokat a gyártókat, amelyek nem tettek eleget az említett kötelezettségeiknek.

Nem érdemes trükközni a bejelentett mennyiséggel

Az új szabályozás bírságolási mechanizmust vezet be az alábbi esetekben:

• Ha a gyártó nem közli a forgalomba hozott körforgásos termékek mennyiségét, a hatóság a bírság összegét a ténylegesen forgalomba hozott mennyiség és az adott termékáramra meghatározott egységnyi díjtétel felének szorzataként határozza meg.
• Ha a gyártó valótlan adatokat közöl, és ezáltal a ténylegesnél kisebb díjat fizet, a bírságot a valós és a bejelentett mennyiség különbsége alapján határozzák meg, amelyet az egységnyi díjtétel felével szorozva határoznak meg.

A bírság befizetésével nincs vége

A bírság megfizetésén túl a gyártók kötelesek közölni a tényleges, hiánytalan adatokat is. Az országos hulladékgazdálkodási hatóság hatáskörébe és illetékességébe tartozik az adatszolgáltatások hitelességének és teljességének vizsgálata. 

Az új szabályozás célja, hogy a gyártókat pontos és határidőben történő adatszolgáltatásra ösztönözze a hulladékgazdálkodás átláthatósága és hatékonysága érdekében. A szigorúbb szankciók rászorítják a gazdasági szereplőket arra, hogy felelősséget vállaljanak a hulladékkezelési kötelezettségeikért.