Debrecen így költi el idén a pénzét

Bemutatta Debrecen idei költségvetését a város polgármestere, Papp László csütörtökön. A városvezető elmondta, hogy a debreceni költségvetés mérlegfőösszege 2025-ben 289,9 milliárd forint lesz, és a város nem számol hitelfelvétellel, miközben százmillió forintos általános tartalékot és 147,5 millió forintos céltartalékot képez.

A Haon összefoglalója szerint minden eddiginél nagyobb összeg, 39 milliárd forint folyhat be a helyi iparűzési adóból Debrecen kasszájába, miután ez tavaly 34,5 milliárd forintot tett ki, 2019-ben pedig még csak 16,72 milliárd forint volt. Papp László kifejtette azt is, hogy az idei költségvetést a biztonság, a fejlődés és a  jólét köré építették fel.

A polgármester elmondta azt is, hogy Debrecen költségvetésének stabilitását soha nem tudta semmi megkérdőjelezni, majd felidézte, hogy 2020-ban a kormány kiemelt pozícióba helyezte a várost.

Debrecen 2025-ös költségvetésének főbb számai: 

• Mérlegfőöszeg: 289,9 milliárd forint 
• Helyi adóbevételek: 45,1 milliárd forint – ez az építmény- és az idegenforgalmi adót is tartalmazza
• Működési költségvetési kiadási főösszeg: 92,9 milliárd forint 
• Városüzemeltetési kiadások: 7,25 milliárd forint 
• Zöldterületi kiadások: 5,3 milliárd forint 
• Kertségi fejlesztések: 13,1 milliárd forint 
• Beruházási főösszeg: 147,8 milliárd forint

A számok kapcsán a polgármester ismertette, hogy tavaly 231 milliárd forint volt a mérlegfőösszeg, ami idén 289,9 milliárd forintra nő, ami több mint 25 százalékos bővülés. A helyi adóbevételek 19 százalékkal lehetnek magasabbak idén a tavalyinál, ez főként a 39 milliárd forintos iparűzési és a 6 milliárd forintos építményadóból áll össze. A mérlegfőösszeg Papp László szerint a beruházási volumenek miatt ilyen nagy.

Sok pénze van Debrecennek, de ez eléggé kötött

Ugyanakkor ez a kiemelkedően magas összeg részben kötött pályát is jelent, tehát az önkormányzati finanszírozást figyelembe véve a túlzottnál is több a determináció, az önkormányzatoknak ennél nagyobb mozgástérre lenne szükségük.

Az adóbevételekből finanszírozott kiadások 34,6 milliárd forintot tesznek ki, amiből a DKV veszteségkompenzációja és a 6–14 év közötti gyerekek ingyenes utazása 6,5 milliárd forintba kerül. A 10,4 milliárd forintos szolidaritási adó 30 százalékkal nőtt a tavalyi 8 milliárd forinthoz képest, idén már 10,4 milliárd forint. Papp László elmondta, hogy egy progresszív adóról van szó, ami nem motiváló, és nincs összhangban az adott városban zajló folyamatokkal. A polgármeser javaslatot is tett arra, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériummal tárgyalásokat folytassanak az adó progresszivitásának újraszámításáról. 1,6 milliárd forint megy a közétkeztetésre, 1,2 milliárd forint a pedagógusbér-emelésre és bérkiegészítésre. A Környezeti Ellenőrző Rendszer finanszírozása 400 millió forintba kerül, és 6,3 milliárd forint jut a zöldterületi és városüzemeltetési fenntartási forrásra.

A sikeres programok folytatódnak

Folytatódnak azok a sikeres tavaly indult programok, mint például a Panelprogram, amelyre 500 millió forintot szánnak, vagy az Épített örökség védelme program, amelyre 200 millió forint jut.

A debreceni intézmények összesen 30,36 milliárd forintos költségvetése a következő módon alakul:

• Szociális és gyermekjóléti intézmények: 8,15 milliárd forint 
• Óvodák (étkeztetés nélkül): 9 milliárd forint 
• Kulturális intézmények: 5,93 milliárd forint 
• Sportcélú kiadások: 1,7 milliárd forint
• Egyéb nonprofit kft.-k: 5,58 milliárd forint
• Debrecen költségvetésének főbb stratégiai irányai

A polgármester elárulta azt is, hogy biztonságra 60,8 milliárd, fejlődésre 81,3 milliárd, jólétre 6,56 milliárd forintot kalkuláltak. A közlekedésfejlesztésre 28,4 milliárd forintot szánnak.

Az intézményi fejlesztések is folytatódnak, a 2025-ös évben városi forrásból és a TOP Plusz-források által óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők, idősotthonok újulnak meg, valamint megtörténik a Debreceni Gyógyfürdő energetikai fejlesztése és a Kismacsi Közösségi Ház felújítása, továbbá a Csapókerti Általános Iskola korszerűsítése. Intézményi fejlesztésekre 14,9 milliárd forintot fordítanak.

Debrecen 2025-ben átfogó víziközmű-fejlesztés keretében többek között technológiai szennyvíztelepet épít, meglévő szennyvíztelepet fejleszt, tervezi a keleti városrész infrastruktúrájának fejlesztését, szürkevízrendszert alakít ki. Valamint fejleszti a majorsági terület szennyvízhálózatát, a déli városrész ivóvízellátását, elindítja a Víztorony és a vízműtelepek fejlesztésének, valamint a csapadék- és szennyvízelvezető hálózat szétválasztásának tervezését. 

A gazdaságfejlesztés évek óta hangsúlyos a debreceni költségvetésben, ez idén sincs másként. Folytatódik a város iparterületeinek – az Északnyugati Gazdasági Övezet, a Déli Gazdasági Övezet – fejlesztése. Az ipari övezethez kapcsolódóan közműinfrastruktúra-, áramhálózat-fejlesztés és úthálózat tervezése és kivitelezése történik. Mind a Déli, mind az Északnyugati Gazdasági Övezet területén folytatódik a védőfásítás és növénytelepítés. Gazdaságfejlesztésre a város 38 milliárd forintot fordít.

A jólét hívószó alatt a Gondoskodó Debrecen program keretében jóléti és zöldterületi fejlesztések valósulnak meg. Folytatódik a belváros és a Tócóvölgy környezeti megújítása, az oktatási intézmények és óvodák udvarfejlesztése. Futópálya épül Debrecen-Józsa településrészen. Mindezek mellett tovább folytatódnak a játszótérfejlesztési munkálatok és a Civaqua-program jóléti beruházásai. A jóléti intézkedésekre 6,56 milliárd forintot különít el a város.

Kulturális fejlesztésekkel is kalkulálnak, 573 millió forintos összeggel elindul a Dósa nádor téri könnyűzenei kulturális központ tervezése, a Modem felújítása, a B24 Galéria fejlesztése, a villafelújítás a Medgyessy sétányon, de a Vig Mozi felújítása is napirenden van.