Míg 2023 rekordévnek tekinthető, ugyanis 58 ezer ingatlankár-bejelentés érkezett Generali Biztosítóhoz, addig tavaly 40 ezer. A viharkárok összege megközelítette az 5 milliárd forintot. A legviharosabb időszak 2024-ben egyértelműen a május vége, június eleje volt: ebben a néhány napban érkezett a kárbejelentések közel harmada a Generali Biztosítóhoz.
A viharkárral kapcsolatos kárbejelentések száma volt tavaly a legmagasabb a károkat tekintve (megközelítőleg 21 ezer), ezt követték a villámmal, a jéggel és a kívülről beáramló vízzel kapcsolatos kárbejelentések.
A viszonylag békés évkezdés után május utolsó napjaiban jégverés rázta meg az országot, és az extrém időjárás június elején is megmaradt. Ebben az időszakban összesen több mint 12 ezer kárbejelentés érkezett a Generalihoz, ami a hónapos átlagot tekintve (2500 bejelentés 2024-ben) kiemelten magas volt. Ezen a két hónapon kívül még az átlagnál több vihar és vízkárról érkezett bejelentés a biztosítóhoz 2024 júliusában és augusztusában, illetve szeptemberben is az éves átlagnál jóval magasabb volt a kárbejelentések száma – ebben a hónapban az áradások okoztak komoly problémákat országszerte.
A lakossági viharkároknál
tavaly a legtöbb kárbejelentés Budapestről érkezett, amit Hajdú-Bihar vármegye és Pest vármegye követett
– városok szintjén pedig a főváros mellett Debrecen, Pécs és Miskolc szenvedte a legtöbb kárt a Generali adatai szerint 2024-ben.
„Fontos, hogy a kárbejelentést az észlelést követően mielőbb tegyük meg, lehetőleg online módon, hogy amint lehet, megkezdődhessen a károk feldolgozása. Lényeges az is, hogy fotókkal, videóval dokumentáljuk a vihar okozta károkat. Amennyiben kárunk keletkezett, videós kárrendezéssel, egy okostelefon segítségével akár percek alatt is rendezhető a kár. Vagyonkároknál körülbelül 5-7 perc, míg gépjárműkároknál nagyságrendileg 10-15 perc alatt megtörténhet a felmérés, és ha a videóhívás alapján a kár rendezhető, a kárösszeg utalására is sor kerülhet. Az azonnal indított, úgynevezett real-time kifizetéssel tehát már néhány percen belül a károsult számláján lehet a kárösszeg” – hangsúlyozta Szikszai József, a Generali Biztosító Zrt. kárrendezési igazgatója.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy
a leggyakoribb káreseményekre adott fedezetek (vihar, csőtörés, beázás, tűz, üvegtörés) alapvetően a lakásbiztosítások részét képezik, ám sok esetben a biztosítási összegek nem elegendőek a károk helyreállítására.
Ezt alulbiztosítottságnak nevezzük – ami azt jelenti, hogy a kifizetett kárösszeg nem olyan mértékben fedezi a javítás, az újjáépítés vagy az újrabeszerzés költségeit, mintha megfelelő mértékű biztosítási összeggel bírt volna a szerződésünk.
Ezért érdemes időnként átnézni a biztosítást, az egy négyzetméterre eső, úgynevezett újraépítési értékét is aktualizálni az időközben bekövetkezett árváltozások figyelembevételével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.