Élelmiszerárak: brutális, mire készül a kormány – ilyen kemény lépésekkel még nem kellett szembenézniük a boltoknak
Szűk határidőt kaptak a Magyarországon működő kereskedelmi láncok, hogy érdemben lépjenek fel az élelmiszer-infláció megfékezése érdekébe.
Információink szerint
a cégeknek március első feléig ki kell dolgozniuk egy megoldást arra, hogy több élelemszer árát is csökkentsék.
Orbán Viktor miniszterelnök a szombati, 26. évértékelőjén megengedhetetlennek nevezte, hogy a kereskedők és az áruházak az elmúlt időszakban jelentősen emelték bizonyos alapvető élelmiszerek árát, és ezzel a profitjukat. Ezért utasította Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy állapodjon meg a kereskedelmi láncok képviselőivel, és állítsák meg a drágulást.
Jelentős hasznuk volt a kereskedőknek
A Világgazdaság gyűjtése szerint
- a korábbi árstopos UHT-tej kiskereskedelmi átlagára 2025 januárjában már 524 forint volt, 65 százalékkal drágább az egy évvel korábbi 318 forinthoz képest,
- a tojás darabonkénti átlagára jelenleg 93 forint, ami 24 százalékkal magasabb, mint a 2024. januári 75 forintos darabár,
- a napraforgó-étolaj literenkénti átlagára pedig 793 forint volt idén januárban, ami 22 százalékos emelkedést jelent a tavaly januári 650 forintos árhoz képest.
Korábbi cikkünkben arról is írtunk, hogy jelentősen emelkedtek az élelmiszerárak az elmúlt években hazánkban is, de
nem Magyarországon vannak a legdrágább élelmiszerek, azonban nagy eltérést sem Horvátországhoz, sem Romániához képest sem látni.
Magyarországon 2023 augusztusáig voltak érvényben a hatósági árak
- a cukor,
- csirkemell,
- tej,
- tojás,
- liszt,
- étolaj,
- sertéscomb
- és burgonya esetében.
Emellett a benzinárstop 2022 decemberéig volt érvényben, aminek jóvoltából több mint egy éven keresztül 480 forintba került egy liter benzin és gázolaj, miközben a piaci ár a 700 forintot is elérte. Ezúttal csak az élelmiszerárak esetében merült fel az árstopok alkalmazása.
Mi lesz a kereskedők hasznával?
A kormányfő korábban emlékeztetett, hogy
az év elmúlt időszakban a liszt 40 százalékkal, a tojás 30 százalék felett, a tejtermékek 39 százalék, az étolaj 10-11 százalékkal emelkedett.
„Ha szép szóval nem megy, akkor majd megy hatósági árral” – nyomatékosította, majd hozzátette azt is, ha az sem lesz elég, akkor
a kereskedelmi haszon mértékét is korlátozni fogják.
Nagy Márton egy rendezvényen úgy fogalmazott , hogy „az infláció a legrosszabb dolog a világon, megtapasztaltuk, hogy eszi meg az emberek jövedelmét”. Elmondta, hogy decemberben, januárban és februárban is „az infláció visszakúszott”.
A kormány az élelmiszer-inflációban veszélyeket lát, ezért a kiskereskedelmi cégekkel elkezdett egy párbeszédet, ezáltal remélhetőleg a következő hetekben egyezségre jutnak, hogyan tudják az élelmiszer-inflációt leszorítani, illetve megállítani. Ha ez nem sikerül, akkor
hatósági árak lesznek, ráadásul az alapvető élelmiszereknél alkalmazott hatósági árak mellett a kiegészítő termékeknél profitmarzs- vagy marzskorlátozás lesz,
ami azt jelenti, hogy „senki nem tud keresztárazni”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.