Élelmiszerárak: brutális, mire készül a kormány – ilyen kemény lépésekkel még nem kellett szembenézniük a boltoknak
Szűk határidőt kaptak a Magyarországon működő kereskedelmi láncok, hogy érdemben lépjenek fel az élelmiszer-infláció megfékezése érdekébe.
Információink szerint
a cégeknek március első feléig ki kell dolgozniuk egy megoldást arra, hogy több élelemszer árát is csökkentsék.
Orbán Viktor miniszterelnök a szombati, 26. évértékelőjén megengedhetetlennek nevezte, hogy a kereskedők és az áruházak az elmúlt időszakban jelentősen emelték bizonyos alapvető élelmiszerek árát, és ezzel a profitjukat. Ezért utasította Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy állapodjon meg a kereskedelmi láncok képviselőivel, és állítsák meg a drágulást.
Jelentős hasznuk volt a kereskedőknek
A Világgazdaság gyűjtése szerint
- a korábbi árstopos UHT-tej kiskereskedelmi átlagára 2025 januárjában már 524 forint volt, 65 százalékkal drágább az egy évvel korábbi 318 forinthoz képest,
- a tojás darabonkénti átlagára jelenleg 93 forint, ami 24 százalékkal magasabb, mint a 2024. januári 75 forintos darabár,
- a napraforgó-étolaj literenkénti átlagára pedig 793 forint volt idén januárban, ami 22 százalékos emelkedést jelent a tavaly januári 650 forintos árhoz képest.
Korábbi cikkünkben arról is írtunk, hogy jelentősen emelkedtek az élelmiszerárak az elmúlt években hazánkban is, de
nem Magyarországon vannak a legdrágább élelmiszerek, azonban nagy eltérést sem Horvátországhoz, sem Romániához képest sem látni.
Magyarországon 2023 augusztusáig voltak érvényben a hatósági árak
- a cukor,
- csirkemell,
- tej,
- tojás,
- liszt,
- étolaj,
- sertéscomb
- és burgonya esetében.
Emellett a benzinárstop 2022 decemberéig volt érvényben, aminek jóvoltából több mint egy éven keresztül 480 forintba került egy liter benzin és gázolaj, miközben a piaci ár a 700 forintot is elérte. Ezúttal csak az élelmiszerárak esetében merült fel az árstopok alkalmazása.
Mi lesz a kereskedők hasznával?
A kormányfő korábban emlékeztetett, hogy
az év elmúlt időszakban a liszt 40 százalékkal, a tojás 30 százalék felett, a tejtermékek 39 százalék, az étolaj 10-11 százalékkal emelkedett.
„Ha szép szóval nem megy, akkor majd megy hatósági árral” – nyomatékosította, majd hozzátette azt is, ha az sem lesz elég, akkor
a kereskedelmi haszon mértékét is korlátozni fogják.
Nagy Márton egy rendezvényen úgy fogalmazott , hogy „az infláció a legrosszabb dolog a világon, megtapasztaltuk, hogy eszi meg az emberek jövedelmét”. Elmondta, hogy decemberben, januárban és februárban is „az infláció visszakúszott”.
A kormány az élelmiszer-inflációban veszélyeket lát, ezért a kiskereskedelmi cégekkel elkezdett egy párbeszédet, ezáltal remélhetőleg a következő hetekben egyezségre jutnak, hogyan tudják az élelmiszer-inflációt leszorítani, illetve megállítani. Ha ez nem sikerül, akkor
hatósági árak lesznek, ráadásul az alapvető élelmiszereknél alkalmazott hatósági árak mellett a kiegészítő termékeknél profitmarzs- vagy marzskorlátozás lesz,
ami azt jelenti, hogy „senki nem tud keresztárazni”.
