Lebuktak a kereskedők: brutális hasznot csináltak az élelmiszerár-emelkedésen

Folyamatosan lebegteti a kormány az árstopok visszahozását, és nem véletlenül. A kiskereskedők januárban a 2,8 százalékos UHT-tejeket közel 39 százalékkal, a tojást 35 százalékkal, míg a napraforgó-étolajat megközelítőleg 11 százalékkal magasabb áron értékesítették a kiskereskedelmi beszerzési áraiknál, ezért jóval nagyobb profitra tettek szert az érintett termékekből, mint bármikor, ez derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataiból.

Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök a szombati, 26. évértékelőjén megengedhetetlennek nevezte, hogy kereskedők és az áruházak az elmúlt időszakban jelentősen emelték bizonyos alapvető élelmiszerek árát, és ezzel a profitjukat. Ezért utasította Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy állapodjon meg a kereskedelmi láncok képviselőivel, és állítsák meg a drágulást. „Ha szép szóval nem megy, akkor majd megy hatósági árral” – nyomatékosította, majd hozzátette azt is, ha az sem lesz elég, akkor a kereskedelmi haszon mértékét is korlátozni fogják. Hogy ilyen drasztikus eszközhöz nyúlna a kormány, az az év eleji adatok fényében nem túlzó:

Mi is beszámoltunk róla, hogy különösen két élelmiszer, a tojás a tej ára szállt el az utóbbi időben. Míg előbbi esetében a madárinfluenza-járvány nyomán szűkülő tojóállomány okozott árrobbanást, addig utóbbi esetében a nyers tej olasz tőzsdei árának emelkedése volt a felelős. Mindez azt eredményezte, hogy:

•  a korábbi árstopos UHT-tej kiskereskedelmi átlagára 2025 januárjában már 524 forint volt, 65 százalékkal drágább az egy évvel korábbi 318 forinthoz képest,
• a tojás darabonkénti átlagára jelenleg 93 forint, ami 24 százalékkal magasabb, mint a 2024. januári 75 forintos darabár,
• a napraforgó-étolaj literenkénti átlagára pedig 793 forint volt idén januárban, ami 22 százalékos emelkedést jelent a tavaly januári 650 forintos árhoz képest.

Csakhogy az elmúlt hetekben volt már korrekció több terméknél, az irányadó piacokon csökkent a nyerstej ára, aminek előbb-utóbb meg kellene jelennie hazai kiskereskedelmi árakban is. És persze ott van még a forint árfolyama, ami hiába erősödött január közepe óta, egyelőre késve realizálódik a boltok és az üzemanyagkutak áraiban.

Januárban elszálltak az élelmiszerárak, és február sem lesz sokkal jobb

Úgy tudjuk, hogy a kormány minden eshetőséget vizsgál, hogy hol tud beavatkozni.

– fogalmazott minisztériumi forrásunk azt követően, hogy Nagy Márton február 10-én egy sejtelmes Facebook-posztban tette fel a kérdést: „Jöhetnek újra az árstopok?”. A Központi Statisztikai Hivatal januári adatai a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2025 első hónapjában éves szinten 5,5 százalékkal, havi alapon pedig 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Ekkora áremelkedést pedig egy elemző se várt, utoljára 2023 végén láttunk ilyen drágulást Magyarországon. Ráadásul nagy eséllyel februárban az élelmiszer-infláció is tovább emelkedhet a januári 6 százalék után.

Az egész régiót sújtják a magas élelmiszerárak

Közben az is látszódik, hogy a magas élelmiszerárak miatt egyre nagyobb az elégedetlenség a vásárlók körében, akik Horvátországban, Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában is bojkottot hirdettek, több-kevesebb sikerrel. Magyarország ugyan nem lógott ki a sorból, hiszen idehaza is több kezdeményezés is született, ám azok lényegében kudarcba fulladtak. Horvátországban az elégedetlenségre reagálva tett hatósági árassá 70 élelmiszert a zágrábi kormány.

Korábbi cikkünkben felhívtuk arra is a figyelmet, hogy noha kétségtelenül jelentősen emelkedtek az élelmiszerárak az elmúlt években hazánkban is, biztosan nem nálunk vannak a legdrágább élelmiszerek. Igaz, túl nagy eltérést sem Horvátországhoz, sem Romániához képest sem látni. Ez pedig erősen megkérdőjelezi, hogy a schengeni határnyitás óta Romániába mennyire éri meg átjárni bevásárolni, főleg azok után, hogy az üzemanyagok ára januárban az adóemelés hatására 600 forint fölé emelkedtek.

Korábban nyolc élelmiszer volt árstopos

Magyarországon 2023 augusztusáig voltak érvényben a hatósági árak az élelmiszereknél, nyolc terméknél – cukor, csirkemell, tej, tojás, liszt, étolaj, sertéscomb és burgonya esetében – kellett rögzíteni az árakat. Emellett a benzinárstop 2022 decemberéig volt érvényben, aminek jóvoltából több mint egy éven keresztül 480 forintba került egy liter benzin és gázolaj, miközben a piaci ár a 700 forintot is elérte. Ezúttal csak az élelmiszerárak esetében merült fel az árstopok alkalmazása, bár Orbán Viktor szerint nem szeretnének idáig eljutni.