Vadkár: Semjén Zsolt tisztázta, kinek kell viselnie
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA magyarországi vadállomány kiemelkedő értékű természeti kincs, amelyet meg kell őriznünk a jövő generációi számára – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a 31. Fegyver, Horgászat és Vadászat (FeHoVa) nemzetközi kiállítás megnyitóján. Ennek érdekében egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállományt kell fenntartani az egész országban.
A miniszter beszélt arról is, hogy a vadgazdálkodási jogszabályalkotás keretében tavaly észszerűsítették a vadászlőfegyverek, valamint a lőszerek használatának és tárolásának szabályait. Új rendelkezésként vezették be, hogy az adott vadászterületen nemkívánatos nagyvadfajok a vadászati idényben mennyiségi korlátok nélkül elejthetők. Megemelték a vadgazdálkodásban tevékenykedő szakszemélyzetet megillető lődíj mértékét, amivel a hivatásos vadászok anyagi megbecsültsége javult – sorolta a miniszter.
A 2023–24-es vadgazdálkodási évben
- 1449 vadászterületen
- 343 ezer nagyvadat és
- 562 ezer mezei nyulat és fácánt
hasznosítottak – közölte a hivatalos adatokat. Csaknem 73 ezer trófea került bírálatra, 58 százalékuk őzagancs, 29 százalékuk gímszarvasagancs, 8 százalékuk pedig dámlapát volt.
Ezekkel az eredményekkel a hazai vadgazdálkodás pénzügyi mérlege a jelzett időszakban a nehézségek ellenére is pozitív volt, és az ágazat 3,7 milliárd forintos eredménnyel zárt. A miniszter értékelése szerint ezek alapján elmondható, hogy a magyar vadgazdálkodás fenntartható módon gazdálkodik a vadászható állatfajok állományaival, egyben megfelel a nemzetközi egyezmények és az uniós jogszabályok előírásainak is.
A hazai vadgazdálkodás sikerét és a magyar dám minőségét jelzi, hogy a világranglistát évtizedek óta magyar dámtrófeák vezetik.
Tavaly októberben Veszprémvarsány határában egy cseh bérvadász lőtte ki azt a dámszarvasbikát, amelynek trófeája minden eddiginél magasabb (242,70) ponttal került be a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) adatbázisába. A bírálat eredményét a CIC ülésének is jóvá kell hagynia, ami vélhetően a nyár folyamán megtörténik. A trófeát mindenesetre már nemzeti értékké nyilvánították, és Magyar Mezőgazdasági Múzeumba kerül, a korábbi világrekorder trófeák közé.
A miniszter a halgazdálkodási ágazatról szólva elmondta, hogy a fenntarthatóság fontos szempont ott is, hiszen ezen múlik a horgászat jövője. A horgászat pedig ma már a legnépszerűbb szabadidős tevékenységek közé tartozik Magyarországon. A regisztrált horgászok száma folyamatos növekedés után meghaladta az egymillió.
FeHoVa: Semjén szerint nagy az egyetértés a NAK-kal
„Örömmel jelentem, hogy már teljes a konszenzus a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK), a konfliktust megoldották, Papp Zsolt György kamarai elnökkel megállapodtak, és most már »bajtársi együttműködés« van a vadászok és az agrárkamara között – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke.
Semjén azt mondta, hogy a vitát a korábbi NAK-elnök, Győrffy Balázs indította mindenfajta egyeztetés nélkül, de mostanra kiderült, nem lehet szembeállítani az agráriumot és a vadászokat. A megállapodás részleteit azonban nem említette.
Mint emlékezetes Győrffy – aki, miután egy szórakozóhelyen ittasan összeverekedett egy nővel, lemondott minden posztjáról – egy cég alapítását harangozta be, amely peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek behajtását. Semjén a vadkárokkal kapcsolatban megjegyezte: a vad az erdőn és mezőn otthon van, nem csapás a mezőgazdaságnak. A vadat megilleti az életlehetőség,
ennek a kárát pedig a földtulajdonosnak viselni kell,
a vad ugyanis hamarabb volt ott, mint a gazdálkodó.
Beleáll az agrárkamara a mezőgazdászok és a vadászok vitájába
Céget alapít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, hogy peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek behajtását – jelentette be a köztestület.
