Drága mulatság a földhő hasznosítása, eddig nem is sokan éltek vele

A hazai geotermikus elméleti lehetőségeknek csak a 10-15 százaléka hasznosul az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss elemzése szerint. A több mint 1100 magyarországi termálvízkútból körülbelül 650 aktív. Felhozott vizük 37,7 százalékban fűtési, 39,3 százalékban mezőgazdasági és 23, százalékban gyógyászati célt szolgál. Az utóbbi két hasznosítás problémás abból a szempontból, hogy engedélyezésükre nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az energetikaiakra. Emiatt az agráriumot nem kötelezi semmire az a 2023-ban hatályba lépett törvény sem, amely a földtani lehetőségek figyelembevételével általánosan kötelezővé teszi a felhozott víz visszasajtolását. Pedig azt az uniós földhőszabályok alapján 2027-től teljeskörűen kell biztosítani.

Drága a visszasajtolás, de nagy szükség van rá

Visszasajtolás nélkül a földhő hasznosítása nem minősül megújulónak, mert a visszapótlás elmaradása csökkenti a talajvíz szintjét. Négy és fél évtized alatt a monitoringkutak 89 százalékának süllyedt a vízszintje, az utoljára mért szint átlagosan 8,6 százalékkal volt alacsonyabb az először mértnél. Az ÁSZ e ponton nem állítja, hogy a mért vízszintcsökkenést a visszasajtolás elmaradása okozta, de a visszapótlást ökológiai szükségletnek nevezi a vízszintcsökkenés miatt.

Ugyanakkor a visszasajtolás hazai feltételei nem optimálisak, a kutaknak csak körülbelül 8 százalékára jut visszasajtoló kút. Annyira drága lenne a visszasajtoló kutak fúrása és üzemeltetése, hogy egyes szakértők szerint különösen a mezőgazdaságban ellehetetlenítené a geotermia használatát. Ám egyelőre nem tudni, hogy az állam hogyan kezelné ezt a kihívást. Támogatná a visszasajtoló kutak fúrását és működtetését, vagy azt szeretné, ha ez a kötelezettség továbbra sem érintene bizonyos termálvízhasználókat?

Hozzászólásában a Szegedi Távfűtő Kft. jelzi, hogy a visszasajtolás soha nem lehet 100 százalékos. Műszaki-geológiai okokból arra a kialakított visszasajtoló kutak negyede nem is képes. Ugyanakkor – reagált a Szegedi Tudományegyetem – a nem visszasajtolt víz sokszor még olyan hőfokon kerül a csatornába, ami hasznosítható lenne például falfűtés, mennyezetfűtés, padlófűtés formájában. A meleg víz csatornába, élő vizekbe engedése nagyon hamar környezetvédelmi problémát fog okozni. 

Egyébként – erre a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF) hívta fel a figyelmet – ha illegálisan kikerül a felszíni vizekbe a nem visszasajtolt termálvíz, azt az OKF a vízfolyáskezelő vagy lakossági bejelentés alapján úgyis megtudja.

Elszívhatják egymás termálvizét a fürdők

Célszerű erősebben védeni a termálvízbázisokat a párhuzamos felhasználástól – jelenti ki egy másik bekezdésben az elemzés. Így érhető el, hogy a felszín alatt korlátos mennyiségben rendelkezésre álló vízkincs használói ne veszélyeztessék egymás kitermelési lehetőségeit. Fontos előrelépés, hogy az ezen védelmet jelentő geotermikus védőidom kijelölésére 2023 óta a korábbiaknál szélesebb körben kerülhet sor.

Azon kitermelőknek, amelyek továbbra sem rendelkeznek geotermikus védőidommal, alapvetően a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása hivatott ezt a védelmet nyújtani. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a vízügyi igazgatóság a megalapozott vagyonkezelői hozzájáruláshoz szükséges földtani információk birtokában legyen.

Fejleszteni kell a termálvízvagyon nyilvántartását

A termálvízvagyonról a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a területi vízügyi hatóságok is vezetnek nyilvántartásokat, ugyanakkor az elemzés szerint nincs megoldva e nyilvántartások összhangja, ahogyan a kutak tényleges vízhozamának teljes körű nyilvántartása sem. Bár főszabály szerint 2007 óta a termelő kutakat kötelező vízhozammérővel felszerelni, ilyennel e kutak 3 százaléka a mai napig nem rendelkezik. Viszont az újonnan létesülő energetikai célú kutak vízhozamát már valós időben lehet majd nyomon követni.

A távhőcélú hasznosítás sincs sínen

A távhőszolgáltatók jelenleg 11 településen használnak földhőt, és további 14 településen működik termálvizes településfűtés. Az ország mintegy 47,5 petajoule-t kitevő bruttó hőtermelésének a 6,5 százaléka származik geotermikus forrásból.

A távhőpiacon hatósági árak érvényesülnek. Ez azt jelenti, hogy 2013 óta a távhőtörvény hatálya alatt a geotermikus termelők 4,5 százalékos bruttó eszközarányos nyereségkorláthoz kötött önköltség alapján meghatározott hatósági áron értékesítettek a távhőszolgáltatónak. Mivel a nyereségkorlátot széles körű konszenzus szerint felül kellett vizsgálni, azt 2024 októberében az állampapírpiaci hozamokhoz igazította a jogalkotó. Ez az ÁSZ szerint várhatóan tovább ösztönzi és megerősíti a geotermikus távhőgazdálkodás pénzügyi helyzetét.

Ugyanakkor a Szegedi Távfűtő Kft. azt jelezte, hogy minden év október 1-jétől úgy módosul egy alku eredményeként a konkrét távhőtámogatás mértéke, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal igyekszik minél alacsonyabb támogatást megítélni. Még egyszer sem fogadta el teljes mértékben a társaság által kimutatott költség egészét. Így később a tervezett megtérülési mutatók sem teljesülnek. 

Az elemzés indokoltnak mondja a geotermia stratégiai környezetének elmúlt években történt megújítását. Előzőleg nem nőtt úgy a hazai földhőhasznosítás aránya, ahogyan azt a Nemzeti Energiastratégia 2020-ra elvárta. Az új engedélyezési eljárás azonban élénkítette a szektort: az elemzés elkészítéséig 109 engedélykérelem érkezett be. Négy engedély 2024 októberében már sikeres fúrásról számolt be.

Azonban célszerű lenne a termálvízhasználók még egységesebb kezelése, részben a már említett visszasajtolási kötelezettség alóli kivételek miatt.  

A földhő egy-egy kitermelési helyen stabil áron, hazai forrásból áll rendelkezésre. Bár az önköltsége eddig minden évben alacsonyabb volt az aktuális gázárak melletti hőtermelésénél, ez az előnye a világpiaci gázárak változásával esetenként elveszhet. Ezért az ÁSZ szerint a szabályokat célszerű lenne úgy kialakítani, hogy a geotermia alacsonyabb gázárak mellett is versenyképes legyen.

Alapszükséglet a támogatás, de hasznosuljon is a pénz

Ez állami támogatásokat feltételez, ám kizárólag megfelelő garanciákkal. Az eddigi gyakorlat az eseti, pályázati alapú támogatás volt. Az elemzés látókörébe került információk alapján az utóbbi tíz évben közel 26 milliárd forint kutatási támogatást ítéltek meg ilyen projektekre. Napirenden van a geotermikus beruházások támogatását, a fúrási kockázatok mérséklését biztosító méltányos, kiszámítható és hosszú távon is fenntartható rendszer kialakítása.

A 2016 óta támogatást nyert szervezetek között az ÁSZ felsorolásában szerepel

• a bólyi önkormányzat (336,6 millió forint)
• a Kuala Kft. (994,4 millió forint)
• a Mol Nyrt. (2000 millió forint)
• a Hot Power Kft (1026,1 millió forint)
• a mórahalmi önkormányzat és partnerei (1488,5 millió forint)
• a Geo Hőterm és a Szétáv (1000,1 millió)
• a DoverDrill (500 millió forint)
• a Mecsekérc és a Rotaqua (1360 millió forint)
• a Hidrofilt és a Pannon Egyetem (1100 millió forint)
• a tótkomlósi önkormányzat és a Geotherm Green Energy (2500 millió forint)
• az EU-Fire (2800 millió forint)
• a kiskunhalasi projekt (460 millió forint), sikertelen kutatás.

A támogatások kapcsán a Magyar Geotermális Egyesület megjegyezte, hogy a kiskunhalasi fúrásnál 90 százalékos biztonsággal lehetett tudni, hogy semmit nem találnak, Tótkomlóson pedig nincs is távfűtés, a megfúrt négy kút évek óta kihasználatlan.

Az elemzés felhívja arra a figyelmet, hogy egy ilyen rendszerben állami támogatás pályázati vagy más mechanizmus alapján csak szigorú szakmai, pénzügyi és integritási garanciák mellett nyújtható. Ezen feltételrendszer kidolgozása a mindenkori támogató szervezet felelőssége. A szervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy a támogatások ne ösztönözzék a sikertelen kutatófúrásokat, a pazarlás pedig minimális legyen, ahogyan az észszerűtlen gazdálkodás kockázata is. Az EM hozzátette, hogy többféle terv készül arról, hogyan osztható meg a kutatás kockázata az állam és a bányavállalkozó között. Azonban nem cél a kockázat alól teljes mértékben mentesíteni kutatást végző bányavállalkozót. 

Az EM 2024-re körülbelül 95 milliárd forintnyi pályázati kiírást valószínűsített.