Kiderült, mely tényezők hozhatják el a dinamikus gazdasági bővülést idén
A tavalyi év negyedik negyedévében 0,5 százalékkal nőtt a magyar GDP negyedéves alapon. Ezzel véget ért a technikai recesszió Magyarországon – számolt be legújabb kutatásáról kedden az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, melyben hazánk idei gazdasági kilátásait vizsgálták. A növekedés fő húzószektora a szolgáltatóipar volt, ami a lakossági fogyasztás és a turizmus erősödésére utal.
Az erre az évre vonatkozó GDP-előrejelzések 1,8 százalék és 3,4 százalék között mozognak éves alapon, vagyis dinamikusabb gazdasági bővülés várható idén a tavalyihoz képest – vélik a gazdaságkutató alapítvány elemzői. A Magyar Nemzet beszámolójából kiderült, hogy az erőteljesebb gazdasági növekedést ebben az évben az alábbi tényezők határozhatják meg:
- A reálbér-növekedés hatására a fogyasztás bővül, a hitelezés helyreáll, a beruházási aktivitás növekszik.
- A lakossági állampapír-kifizetések is hozzájárultak a fogyasztás erősödéséhez.
- A belső keresletet élénkíti a munkáshitel, a családi adókedvezmény és a Demján Sándor-program.
- Tovább nő a munkaerőpiaci aktivitás.
- Az ipari teljesítmény 2025 második felében bővülhet, ahogyan megkezdik a termelést az újonnan települt gépjármű- és akkumulátorgyártó vállalatok.
- Németország ipari termelése 2025 közepére növekedhet, amely keresleti oldalról a hazai folyamatokat is ösztönzi.
- Az építőipar szintén támogathatja a növekedést.
A Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy mi történik, ha adott esetben elhúzódik a német kormány megalakulása, és ez hatással lesz az ország gazdaságára, az Oeconomus elemzői elmondták:
erre fel van készülve az ország, többek között ezért is szerepelnek fontos gazdaságösztönző elemek a 2025-ös költségvetésben.
Ilyen például a Vidéki otthonfelújítási program, a garantált bérminimum és családi adókedvezmény 50 százalékos növelése, valamint az 500–1200 milliárd forint közötti munkáshitel és a Demján Sándor-program 1410 milliárd forintja.
Munkaerőpiac: jól állunk uniós szinten is
A magyar munkaerőpiac továbbra is erős, azonban az Európa-szerte jellemző munkanélküliséget növelő tendenciák idehaza is megjelentek. Ennek egyik oka, hogy az inaktívak csoportjából egyre többen keresnek állást, hiszen a gyengébb gazdasági teljesítmény ugyan késéssel, de a munkaerőpiacon is éreztette a hatását.
Európa-szerte emelkedett a munkanélküliség, tavaly decemberben a magyar munkanélküliségi ráta az EU27-ben a nyolcadik legalacsonyabb volt. További pozitívumként említették az elemzők, hogy az előrejelzések szerint 2025-ben a tavalyi évhez képest mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, párhuzamosan a gazdaság várt erősödésével. Közép- és hosszú távon korlátozó tényező lehet a munkaerőhiány, azon belül is egyre súlyosabb probléma a szakképzett munkaerő hiánya. Ennek elsődleges oka a társadalom idősödése.
Magyarországon jelentősebb munkaerő-tartalékkal az északkeleti és a délnyugati régióink rendelkeznek, míg a munkaerő-kereslet elsősorban a gazdaságilag fejlettebb északinyugati és a középső országrészben jelentős.
Az új nagyberuházások is húzzák a gazdaságot
Bizakodásra adhat okot, hogy a keleti és déli országrészeket a nagyberuházások is kezdik felfedezni. Idén elindulhatnak a nagy gyárak Magyarországon, ilyen például
Ezek pedig jelentősebb keresletet teremtenek a munkaerő iránt, így bérfelhajtó erővel rendelkezhetnek az adott területen.
Idén lassabb, de közel 10 százalékos emelkedés várható a bérekben
A bérnövekedés tekintetében, 2025 elején a minimálbér 9 százalékkal, a garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedett, ami a magasabb bérkategóriákban is növekedést hoz. Ugyanakkor a tavalyi rekordmagas – 13 százalék körüli – béremeléshez képest lassulhat a dinamika 2025-ben. A gazdaságkutató közgazdászai szerint
a bruttó bérek 8-9 százalékkal emelkedhetnek idén országos átlagban, míg a reálbérek értéke 4-5 százalék körül nőhet.
Régiós szinten sem állunk már rosszul
Tavaly két kiugró hónaptól eltekintve 4 százalék alatt maradt az inflációs mutató, és összességében tavaly az előző évhez képest átlagosan 3,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Emlékeztettek, hogy ez az adat 2023-ban 17,6 százalék volt.
Az Európai Unió szintjén és a régiós országok között is a középmezőny elején helyezkedik el a hazai infláció,
2024 novemberében Romániában (5,4 százalék), Belgiumban (4,8 százalék) és Horvátországban (4 százalék) is magasabb volt a magyarnál az árak emelkedésének üteme, amely abban a hónapban 3,9 százalék volt. Idén a várakozások szerint az első negyedév végére visszatér 4 százalék alá a hazai áremelkedési ütem, majd ezt követően 3–4 százalék között ingadozhat. Ősztől ismét 4 százalék körüli szintekre emelkedhet a mutató.
Sziget Fesztivál: részvénycsomagokkal stabilizálnák a cég helyzetét – a korán érkezők kevesebbet fizetnek, egy rég várt felújítást is bejelentettek
