Felpöröghet idén a magyar háztartások fogyasztása

2024 új reményeket hozott a magyar háztartások számára. A harmadik negyedévre a fogyasztás 4,1 százalékkal bővült, amivel Magyarország a hetedik helyre lépett előre az Európai Unióban. A háttérben a jövedelmek növekedése áll, az átlagos háztartási összjövedelem 2023 végén mért 542 ezer forintról 2024 végére 644,5 ezer forintra ugrott, mely közel 20 százalékos emelkedést jelent. Ez a pozitív trend nemcsak a gazdaság stabilizálódását jelezheti, hanem a lakossági fogyasztás fellendülését is – írta legfrissebb elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

A cikkben megjegyzik, hogy a 2010-es évek gazdasági fellendülése során az egy háztartásra jutó nettó vagyon 2020-ra 39,6 millió forintra nőtt, szemben a 2014-es 19,1 millió forintos értékkel. 2024 harmadik negyedévének végére a háztartások pénzügyi vagyona elérte a 90 521 milliárd forintot, ami 2010-hez viszonyítva 369 százalékos növekedést jelentett.

Az unió élmezőnyében háztartások

A tavalyi év második negyedévére vonatkozó adatok alapján Magyarország a háztartások nettó pénzügyi vagyonát tekintve az Európai Unió idevágó rangsorában a 13. helyet foglalta el, a közép-kelet-európai országok között pedig a második helyen állt.

A mögöttünk hagyott évben végzett felmérések alapján a hazai háztartások 60–66 százaléka rendelkezett valamilyen típusú megtakarítása, amelyeknek közel egyharmadát az állampapírok tették ki.

A 2024 második negyedévi adatok alapján Magyarországon a háztartások pénzügyi megtakarításainak értéke éves szinten 15,9 százalékkal bővült, ami a második legnagyobb ütem volt az Unióban.

Kedvező kilátások

A következő években a háztartások megtakarítási és vagyoni döntéseit három fő tényező formálhatja:

• az infláció alakulása,
• a kamatkörnyezet változásai
• és a pénzügyi digitalizáció gyors térnyerése.

Az infláció továbbra is központi szerepet játszik a pénzügyi stratégiákban. Az áremelkedés mérséklődésével várhatóan megugrik az érdeklődés a hosszabb távú, stabil hozamot biztosító befektetések iránt, mint például a nyugdíjcélú megtakarítások. Ezek az idei évtől akár lakáscélú felhasználásra is fordíthatók, ami tovább növelheti népszerűségüket.

A kamatkörnyezet szintén meghatározó lesz, ugyanis egy alacsonyabb kamatkörnyezet újból vonzóvá teheti a részvényalapú befektetéseket, míg az ingatlanpiac alakulása jelentősen befolyásolhatja a háztartások reáleszköz-állományát. Az ingatlanok árának változásai nem csupán a vásárlási szándékot, hanem a vagyonnövekedés ütemét is befolyásolhatják.

Szintén nehéz lesz figyelmen kívül hagyni a digitalizáció és a fintech cégek hatását. Az új digitális pénzügyi eszközök és platformok fokozatosan alakítják a lakosság megtakarítási szokásait. Az online befektetési megoldások, applikációk és innovatív fintech szolgáltatások egyre több embert ösztönöznek arra, hogy kényelmesebb, gyorsabb és személyre szabottabb módon kezeljék pénzügyeiket.

Az Oeconomus elemzése azzal zárul, hogy a háztartások pénzügyi helyzetének stabilizálódása és a jövedelmek emelkedése erős alapot teremt a fogyasztás további bővüléséhez. A gazdasági környezet javulása és a vásárlóerő növekedése mind azt vetíti előre, hogy a következő időszakban a háztartások fogyasztása tovább élénkülhet.